Istenadta tehetség vagy csaló?

Istenadta tehetség vagy csaló?

Az olimpiai bajnok olasz Marcell Jacobs a férfi 100 méteres síkfutás döntője után a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. augusztus 1-jén (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Alig nyert 100 méteren és hozta el a futás királykategóriájának olimpiai aranyát Európába, máris kikezdték az olaszok kétszeres tokiói bajnokát, Marcell Jacobsot. De vajon hogyan fejlődött a szám korábbi ászához, a jamaicai Usain Bolthoz képest?

Istenadta tehetség, tud még ennél is jobbat; szerintem képes 9,70-et futni, vagy még jobbat, majd meglátják! Így méltatta az olasz atlétikai csapat vezetőedzője, Antonio La Torre az amerikai AP hírügynökségnek adott interjújában a 100 méteres sík futás új olimpiai bajnokát, az olasz Marcell Jacobsot. Az amerikai édesapától és olasz anyától a texasi El Pasóban született futó nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy a jamaicai Usain Bolt három zsinórban aratott olimpiai győzelme – 2008, 2012 és 2016 – után Tokióban meglepetésre „elhozta” Európába a futószámok királyának számító 100 méter aranyérmét. A tokiói döntőben elért 9,80 másodperces ideje azt is jelenti, hogy ő a modern kor valaha mért leggyorsabb európai embere. A döntőben olyan vetélytársakat futott le, mint a 9,89-cel harmadik kanadai Andre De Grasse, a 9,84-gyel második amerikai Fred Kerley, a 9,95-tel mindössze ötödik amerikai Ronnie Baker, vagy a kínai Szu Ping-tian, aki első ázsiaiként tudott 10 másodperc alatt futni, ám a döntőre kifulladt és csak a hatodik lett 9,98-cal.

Jacobs előtt európaiként a jamaicai születésű brit Linford Christie nyert ezen a távon; ő huszonkilenc éve Barcelonában 9,96-ot futott. Ha nem az angolszász világból érkező győztest keresünk, akkor egészen az 1972-es müncheni olimpiáig kell visszagörgetnünk az idő kerekét; a szovjet színekben versenyző ukrán Valerij Borzov 10,14-es idővel nyerte anno a számot.

A 26 éves futó egyébként az első olasz, akinek sikerült bejutnia a 100 méter olimpiai döntőjébe és értelemszerűen az első itáliai, aki meg is nyerte a távot. Olasz szempontból a tokiói olimpia egyébként minden idők legjobb szereplése, 40 érmükkel – 10 arany, 10 ezüst és 20 bronz – az éremtáblázat 10. helyére értek fel. Ha az atlétikát nézzük, úgy is minden idők legjobbját produkálták: 5 aranyat nyertek (férfi 100 méter mellett a 4×100 futóváltóban, magasugrásban, 20 kilométeres gyaloglásban, a nőknél ugyancsak 20 kilométeres gyaloglásban győzedelmeskedtek). Jacobs tagja volt a 4×100-as váltót meglepetésre megnyerő olasz csapatnak is, így ő kétszeres bajnok lett a japán fővárosban.

Az augusztus elseji döntőt követően nem is kellett sokat várni az első „botrányra”: a The Times augusztus 7-én arról cikkezett, hogy Jacobs dietetikusa, a testépítő Giacomo Spazzini ellen illegális teljesítményfokozók használata miatt nyomoz a rendőrség. A brit lap birtokába került iratok szerint a táplálkozási tanácsadással is foglalkozó Spazzini egy milánói gyógyszerész segítségével kínált növekedési hormonokat és anabolikus szteroidokat az ügyfeleinek.

Az olasz futó ügynöke a vádakra reagálva elismerte, hogy Jacobs korábban dolgozott együtt a gyanúba keveredett testépítővel. Marcello Magnani ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy amikor márciusban nyilvánvalóvá vált előttük, miféle üzelmeket űz Spazzini, a sportoló azonnal megszakította vele a kapcsolatot. Jacobs ügynöke határozottan tagadta a brit The Daily Telegraph napilapnak, hogy az olasz atléta valaha is használt volna teljesítményfokozó szereket. A futó néhány nappal később a brit Reuters hírügynökségnek ugyanerről nyilatkozott. Határozottan aláhúzta: „azt, hogy idáig értem, csak és kizárólag a kemény munkának köszönhetem, az (újságírók) meg írjanak azt, amit akarnak”. Mint megjegyezte: „én tudom, hogy ahhoz, hogy ezt elérjem, sok áldozatot kellett hoznom; megannyi csalódáson és vereségen át vezetett az utam, de mindig felálltam és felhúztam az ujjaim”.

Az olasz állami hírügynökségen közben mindezekre nem túl szerencsésen arról jelent meg hír, hogy az olasz zászlót a tokiói záróceremónián vivő atléta idén már nem fog versenyezni, az év hátralévő részében kipiheni az elmúlt időszak túlfeszített tempóját. Mindez egyébként egy Instagramon feltett szurkolói kérdésből derült ki, ugyanis arra, hogy mikor áll rajthoz ismét, Jacobs tömören úgy felelt: 2022-ben. Az ANSA szerint az olasz futót korábban nevezték az oregoni Eugene városában megrendezésre kerülő Prefontaine Classic elnevezésű tornára, ám ezek szerint mégsem fog versenyezni a mindössze 24 éves korában, tragikus körülmények között 1975-ben elhunyt amerikai hosszútávfutóról, Steve Prefontaine-ről elnevezett viadalon. A cikk szerint az elmúlt időszakban tett sok utazás miatt Jacobs az időzóna-váltások miatt kialakuló jetlagre, illetve a térdében fellépő porcproblémáról panaszkodott.

Ha egyébként a 100 méter új bajnokát összevetjük jamaicai elődjével, akkor nem látni feltűnő kiugrást a teljesítményében. Bolt első olimpiai aranyakor 9,68-ot futott 2008-ban Pekingben. Az akkor 21 éves atléta előtte három hónappal 9,76 másodpercet teljesített a távon, míg 2007 júliusában még mindössze 10,03 volt a legjobbja. Ez azt jelenti, hogy 13 hónap alatt Bolt 0,35 másodpercet fejlődött. Külön pikáns, hogy 2019 májusában Jacobsnak is 10,03 volt az egyéni legjobbja. Az elérhető eredmények szerint az olasz idén május 13-án jutott 10 másodperc alá: Savonában 9,95-öt futott, majd július 9-án, Monte-Carlóban 9,99-et ért el a távon. Az eredetileg távolugró – százat először három éve futó – olasz aztán Tokióban folyamatosan javuló tendenciát mutatott, 9,94-gyel kezdett, az elődöntőben 9,84-re ment le, hogy aztán a döntőben, különösen a táv második felében, a 9,80-as eredményével mindenkit állva hagyjon. Ez egyben azt is jelenti, hogy Jacobs bő két év alatt 0,23 másodpercet gyorsult 100 méteren. Első olimpiai aranya előtt Boltnak mindössze egy ezüstje volt felnőtt világversenyen: 2007-ben Oszakában lett 200 méteren második. Jacobs a 2019-es atlétikai Csapat Európa-bajnokságról volt egy ezüstje százon, illetve az idei lengyelországi Toruńban megrendezett fedett pályás Eb-n nyert 60 méteren.

Ha Jacobs 2016-ban együtt futott volna az akkor 29 éves Bolttal, akkor 1 századmásodpercet ráverve megnyerte volna az olimpiát. Az olaszban még egy olimpia benne lehet, hiszen 2024-ben Párizsban még ő sem lesz 30, így egy megfelelő felkészítéssel és jó formaidőzítéssel még egyszer odaérhet a csúcsra. Ugyanakkor több mint csoda kellene, hogy Bolt 22 évesen 2009-ben Berlinben futott 9,58-as világrekord idejéhez nagyon közel kerüljön. Ahhoz azonban lehet korábban kellett volna a távolugrásról a sprintre váltania.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/34. számában jelent meg, augusztus 19-én.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom