A magyar társadalom valamiért különösen védtelen a gondolkodásán tett hatalmi erőszakkal szemben. A kormány pedig úgy jutalmaz és büntet, ahogy alattvalókat szokás.
LCs
Délnyugat-magyarországi lelemény? Honnan ered, hol ismerik?
A jogos haragnak valahogy utat kell törnie magának, ha elmarad az elégtétel.
A miniszterelnök rendszerére az ellenzék nem jelent stratégiai kihívást. Ezt nem megérteni éppúgy hiba volna az érintettektől, mint ebből azt a következtetést levonni, hogy végső soron mindegy, mit csinálnak.
Ha a Dunaferrnek vasműnek a szankciók adták meg a kegyelemdöfést, akkor abban a magyar miniszterelnök is vétkes.
Törődést és figyelmet igényelnek. De ezek valójában egyszerűen betartható és könnyen megjegyezhető szabályok. Mint a szabályok jelentős része. Nem ellened szólnak, hanem azért vannak, hogy minél több és minél tartósabb örömöd legyen a lemezhallgatásban is.
A baráti közegben magát jobban elengedő miniszterelnököt afféle baleset érhette, mint 2008-ban még ellenzéki vezetőként, amikor egy értelmiségi társaságban elmondott szavai szivárogtak ki?
Mintha a vas és acél országát hirdetők minden ellenkezést félresöprő, a szkeptikusokat a haladás és a nép ellenségének bélyegzők bolsevik lendülete hajtaná a fideszes megmondóembereket.
A Nyugat elárult bennünket, az EU-ban „brüsszeliták” hada ügyködik azon, hogy keresztbe tegyen nekünk, a Lajtán túli világ romlott, hitetlen és gyökerét vesztett – a Nyugat-ellenes beszédmódok múltbéli gyökereit Romsics Gergely történésszel vizsgáljuk.
Lehet a Nyugatra mutogatni korrupcióügyben is, de vajon el tudjuk képzelni, hogy nálunk a hatalom legbelső köréig hatol valamely botrány felgöngyölítése? Látjuk magunk előtt a miniszterelnök ingatlanában kutakodó különleges nyomozókat?
A most sejthető tisztogatási hullám civil kontroll hiányában azt a gyanút erősíti, hogy az egyoldalú döntéseknél a (párt)politikai lojalitás az egyik szempont.
A magyar sport ünnepelte önmagát, a tavalyi év összességében a nemes hagyományokhoz méltó teljesítményét, vagy a sporteredmények által, ürügyén a regnáló hatalom csodálkozott rá önnön nagyszerűségére?