Ha Petőfi visszatérne, vajon Orbán-hívő lenne? Egy frissen megjelent szatirikus animáció szerint biztosan. A videó készítőjét kérdeztük a „fideszes” Petőfiről.
Berettyán Nándor Rákay Philip megosztó szerepéről, a Nemzetiben lévő feszültségekről és arról, miért vállalta a Most vagy soha! főszerepét. Interjú!
Most vagy soha!: Katona Csaba történészt kérdeztük Rákay Philip elképzelt forradalmáról.
Hiába tiltakoznak hevesen különféle kormányközeli szereplők, a Most vagy soha! tökéletes kurzusfilm. A múlt készen tálalt, kritikátlan illúziója – ez a NER lényege, amit Rákay Philip tagadhatatlan szenvedéllyel ragadott meg.
A mélypont a pontonhídon dalolva menetelő ős Békemenet, ott úgy éreztem, mintha az 50-es években moziznék, és Soós Imrét kerestem a tömegben.
A Most vagy soha az lett, aminek szánták: tisztes középszer, akciójelenetekkel tűzdelt kalandfilm, ami nem tesz hozzá sem a Petőfi-képünkhöz, sem a magyar filmművészethez.
A Petőfi, Piros, alma sorozat lezárásaként én magam készítettem egy „verset”, Petőfi és a költőbarát, Arany János levelezéséből, annak is majdnem az összes megszólításából.
Az Arany Lacinak című klasszikus évtizedek óta személyes kedvencem a Petőfi-életműből. Gyerekként csupán csak irigyeltem a címbe kerülő kisfiút, Arany János fiát, örültem volna, ha nekem írt volna verset a költő, sokára jöttem rá, hogy valójában ezt tette.
Petőfi Sándor munkássága nemcsak Magyarországon termékenyítette meg a költészetet, hanem a Kárpát-medence más szegleteiben is. A szerb költők kifejezetten sokat tanultak tőle, ellesték a népiességét, és még a magyar verssorokat is átültették a nyelvükre.
A találékony költő úgy bírál, hogy jelzi, a túlzásokkal bemutatott Okatootáia nagy problémája nem csupán az elmaradottság, hanem az elmaradottság reflektálatlansága. Az, hogy igény sincs (honnan is volna?) a változásra.
Az olvasó eljátszhat a gondolattal, és elképzelheti, amint ül a költő, és a rá jellemző stílusban üti-vágja, ostorozza vagy épp finom kardvágásokkal dekorálja ki a tehetségtelen szerzőket.
Petőfi halála címmel Cseh Tamás és Bereményi Géza írta meg a költő életét és a Cseh–Csengey dal, hiába a Petőfi élete cím, a pusztulást.
Ennyi otrombaságot elkövetni egyetlen névváltoztatással, komolyan mondom, teljesítmény. E vészteljes és végzetterhes időkben (idézet, na honnan?), bevallom, nyugtalanít, hogy önnek, miniszter úr, a hon védelméhez bármi köze lehet.
Költőnk két ütközet között, a maga és nemzete sorsát siratva is a közlésen és befogadáson, közvetve a „poézis hatalmán” (Kosztolányi) gondolkodik.
Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a bicentenáriumra időzítve pedig számos ifjúsági könyv jelenik meg, amelyek a költővel foglalkoznak, vagy éppen a Petőfi-életműből merítenek inspirációt. Ilyenekből szemezgettünk.