Az amerikai gyógyszerügyi hatóság engedélyezi az első génszerkesztésen alapuló emberi terápia klinikai használatát a sarlósejtes vérszegénység ellen. Beköszönt az emberi génmódosítás kora?
Az emberi menopauza mind a mai napig fejvakarásra készteti az evolúcióbiológusokat, hiszen érthetetlen, hogy miért fejezi be egy állat és az ember, legalábbis a nő a reproduktív életszakaszát jóval a halála előtt? A csimpánzok választ adhatnak a kérdésre.
Miközben rátaláltak minden idők legerősebb csilijére, egy amerikai fiú meghalt az erőspaprika evése után. Bár a népi bölcsesség számos egészségi ártalmat kapcsol a csípős ízekhez, szinte mindről kiderült, hogy csak mítosz.
A szabadban termő napraforgókban nem működnek azok a sejtbiológiai mechanizmusok, amelyek a tankönyvek szerint a napra fordulás hátterében állnak. De akkor vajon mitől forognak?
Talán nincs még egy olyan közegészségügyi veszély a világon, amelynek fenyegetése annyira függene az adott ország gazdagságától, mint a mérges kígyók marása.
A klímaváltozás hatására az utóbbi években oly gyakorivá és soha nem látott kiterjedésűvé váltak az egész megyéket, sőt régiókat felemésztő tűzvészek, hogy azok már a teljes globális ökoszisztémát átalakítják.
Bár a romantikus regények elmaradhatatlan kelléke az ájulás, valójában nagyon keveset tudunk e jelenség okairól. Most azonban találtak egy idegpályát, ami központi szerepet játszik benne.
Az ilyen vizsgálatok meglehetősen ellentmondásosnak számítanak. Bár jóval kevesebb alanyra van hozzájuk szükség, de veszélyes kórokozók esetén simán meg lehet bennük halni, ami nehezen egyeztethető össze a hippokratészi esküvel.