A világ egyik legrettegettebb bűnözője, a kokainbirodalmából meggazdagodó Pablo Escobar rajongott a vadállatokért, saját birtokán, Medellintől keletre zsiráfokkal, struccokkal, orrszarvúkkal, elefántokkal, zebrákkal és vízilovakkal vette körbe magát a kilencvenes években. A drogbárót 1993-ban a kolumbiai rendőrség speciális egysége ölte meg, birtokát halála után a kormány lefoglalta, az állatok nagy részét pedig a helyi és a nemzetközi állatkerteknek adományozták, négy víziló kivételével, mivel túlságosan veszélyesnek ítélték meg elszállításukat. Az állatokat ez nem zavarta, csendben elszaporodtak az egykori luxusvilla, az Hacienda Napóles területén, ráadásul idővel a nyolcvan fősre duzzadt csordából több példány is elszabadult, ők a környező tavak mentén kezdtek új életet.
A kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) kutatói, illetve néhány kolumbiai intézményből álló csoport az Ecology folyóiratban tett közzé egy hatástanulmányt, mely rámutat arra, hogy ezek az elszaporodott állatok miként befolyásolják a környék vízi ökoszisztémáját.
Jonathan Shurin ökológus, az UCSD Biológiai Tudományok Osztályának munkatársa szerint a vízilovak eredetei afrikai környezetükben is jelentős hatást gyakorolnak az őket körülvevő környezetre, illetve a többi élőlényre, de hasonló hatás tapasztalható akkor is ha kiszakítva, egy teljesen új kontinensen, ismeretlen környezetben és élőlények között élnek.
Escobar vízilovainak elszaporodása lehetőséget adott arra, hogy a világ legnagyobb invazív állatfajának ökológiai hatását tanulmányozzák egy olyan kontinensen, ahol ezek az állatok alapvetően már eltűntek. Észak- és Dél-Amerikában ugyanis egykor mamutok, masztodonok, óriás tevék, kardfogú tigrisek is éltek, és számos olyan faj, melyet ma már legfeljebb csak Afrikában látni. Az Ecologyban közzétett tanulmány szerint eltűnésük valószínűleg teljesen átalakította kontinens egykori ökoszisztémáját. Jonathan Shurin szerint Escobar vízilovainak elterjedése most képet adhat arról, hogy ezeknek a fajoknak az eltűnése milyen következményekkel járhatott a közvetlen környezetükre nézve.
Mintha léghajót építenénk a süllyedő Titanicból | Magyar Hang
Búcsút kel intenünk a kapitalizmusnak ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai katasztrófát? Mit érhetnek el a klímamozgalmak a zöld nekibuzdulással? Ezekre kerestek választ a Tanácstalan köztársaság vitaestjén.
A UCSD tudósai a vízminőséget és más környezeti tényezőket vizsgáltak azokon a területeken, ahol a vízilovak feltűntek. Kimutatták: az állatok teljesen megváltoztatják a helyi tavak kémiai és biológiai tulajdonságait, ennek oka, hogy az éjszakai lakmározás közben a testükre tapadó szerves anyagokat nappal magukkal viszik a vízbe. Ennek viszont negatív következményei lehetnek a vízi ökoszisztéma működésére, megváltoztathatják az algák és baktériumok fajtáját, mindez pedig olyan problémákhoz vezethet, mint például a túlzott algatermelés, amely a vörös árapályhoz hasonló káros algavirágzást eredményezhet.
A kutatók szerint, ha a víziló populáció jelentősen tovább növekszik az elkövetkező években, az akár ökológiai katasztrófához is vezethet.
