A Fidesz nagyjából ugyanott tart, ahol 2019-ben, az ellenzéki oldal azonban jelentősen átrendeződött: a Fidesszel nem szimpatizáló, korábban más ellenzéki pártra szavazók a Tisza Párt körül tömörülnek. A 2019-ben az urnáktól távolmaradók közül pedig sokan elmentek, és Magyar Péter pártjára adták le voksukat. Így a következő két évben a politikai paletta tisztulása várható, vagyis jó az esély egy kétpártrendszer kialakulására, ahol Orbán Viktor és Magyar Péter méri össze erejét – elemezte a vasárnapi választást a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője.
Rajnai Gergely szerint a mostani eredmény azt mutatja, egyre kevesebb szerepe van az ideológiának a szavazat leadásakor. Hiába mondja magáról a kormány, hogy nemzeti, konzervatív és keresztény, 14 év kormányzást követően az ideológiai különbségeket nagyon könnyen át lehet lépni, és az a döntő, hogy ki mennyire támogatja a kormányt. Jól mutatja ezt, hogy a Magyar Péter által a 25 évvel ezelőtti Fideszt idéző szimbolika mentén szervezett tüntetésekre látogatók többsége az ezredforduló környékén biztosan nem az akkori Fideszre szavazott. Vagyis sem a Fidesz, sem az ellenzék szavazói nem ideológiák mentén döntenek. Utóbbiak aszerint adják oda voksukat, hogy el tudják-e képzelni a jelöltről, hogy legyőzi Orbán Viktort.
Az elemző úgy gondolja, a jelenlegi erőviszonyokat jól mutatja, hogy az uniós választáson a Tisza Pártra leadott megyei szavazatok egységesen 25-33, vagy még inkább 28-30 százalék körül alakultak. Ez az egységes minta korábban egyáltalán nem volt jellemző az ellenzéki pártokra. Különösen, hogy ez a beágyazottság hozzávetőlegesen akkora mértékű, mint a fővárosban. Azzal is tisztában kell lenni, hogy az önkormányzati választás általános tapasztalata szerint a hivatalban lévő polgármestereket csak a legritkább esetben, valami igen nagy probléma esetében váltják le a szavazók. És miután a kormánypárti és ellenzéki erők aránya nem változott jelentősen az elmúlt öt évben, a mostani választás nem eredményezett jelentősebb változást az önkormányzatok tekintetében.
– Érdekes lesz viszont a fővárosi közgyűlés működése, hiszen viszonylag kiegyenlítettek az erőviszonyok, így nem lesz egyszerű többséget kialakítani a testületben. Másrészt a Tisza Pártnak most kell először dönteni, hogy a Fidesszel, a DK-val, esetleg az új pártok valamelyikével akarnak, tudnak összefogni. Ez előrevetítheti, hogy később az országos színtéren mely pártok közötti együttműködés képzelhető el – fejtegette Rajnai Gergely.
A Tisza Párt kiugró sikere szerinte több tényezőnek köszönhető. Egyrészt a választók harmadának, negyedének elege van a jelenlegi politikusokból, helyette olyan vezetőket keresnek, akikben van potenciál. Magyar Péter az országjárása során bebizonyította, hogy alkalmas erre a szerepre. Vagyis elmondható, hogy a 200 beszédre és politikai gyűlésre feltétlenül szükség volt, mert azok nélkül Magyar Péter nem tudta volna becsatornázni a felgyülemlett elégedetlenséget.
Nagy Attila Tibor hasonlóképpen látja Magyar Péter szerepét. – Politikai innovációt láttunk, amikor a Tisza Párt vezetője napi 5-6 beszédét tartva végigkampányolta az országot szűk két hónap alatt. Elképesztő munkabírásról tett tanúbizonyságot Magyar Péter, kivételes politikusi teljesítményt láthattunk tőle. Az elért 29 százalékban komolyan benne van, hogy komolyan vette a szavazókat a politikus – mondta a politológus. Szerinte nagy meglepetések nem születtek az uniós választásokon, a szavazati arányok kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan, de megfeleltek az előzetes várakozásoknak. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a Fideszt jellemzően túl, a Tisza Pártot pedig alulbecsülték a közvéleménykutatók.
A pártok teljesítményét a következőképpen értékelte. A Fidesz eredménye szépnek mondható, hiszen szavazatszámban túl is lépték az öt évvel ezelőtti szintet: 2019-ben 1,8 millió voksot gyűjtöttek be, idén pedig valamivel több, mint kétmilliót. Ugyanakkor igaz, hogy a leadott összes szavazatnak csak kisebb hányada jutott a Fidesznek, hiszen a magasabb részvételi arány miatt a mostani 44,76 százalék számottevően elmarad a 2019-es 52 százaléktól. Ráadásul Magyar Péter személyében, illetve a Tisza Párt képében fiatal, dinamikus kihívót kapott Orbán Viktor, illetve a Fidesz. Az elmúlt 14 évben ugyanis ilyen magas, csaknem 30 százalékos szavazati arányt egyetlen ellenzéki párt sem ért el, a legjobbak is megrekedtek valahol 20 százalék körül.
Vagyis Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter maradéktalanul elégedett lehet teljesítményével, nem úgy mint a többi ellenzéki párt. – Szenzációs eredmény, hogy a Magyar Péter vezette párt néhány hónap alatt nemcsak hogy az ellenzék vezető pártjává nőtte ki magát, de tönkre is verte a DK-MSZP-Párbeszéd listát, amely Dobrev Klára vezetésével tragikusan szerepelt. A mostani eredmény felveti annak lehetőségét, hogy Magyar Péter a 2026-os választásokon igen komoly kihívója legyen Orbán Viktornak. Meglátjuk, hogyan él ezzel a lehetőséggel – fogalmazott.
A politológus a Mi Hazánk eredményét tisztességesnek nevezte, illetve hangsúlyozta, az is nagy teljesítmény, hogy a párt több nagyvárosban is meg tudott kapaszkodni, és a megyei közgyűlésekben is jelen van. A Momentum viszont zuhanásba kezdett azzal (Donáth Anna a mai nappal le is mondott az elnöki tisztségről – a szerk.), hogy elvesztette mindkét európai uniós képviselőjét, és várhatóan két év múlva el fognak tűnni a politikai palettáról, hacsak nem történik valami nagyon váratlan.
A Kutyapárt is kudarcot vallott ugyan, számukra mégis reményt jelenthet a nagyszerű hegyvidéki szereplés. Ha ki tudják használni az ez által megnyíló lehetőségeket, akkor ez egy újabb felemelkedés kezdete lehet majd. A Jobbik egy százalék alatti eredménye pedig azt jelenti, hogy a párt elindulhat az enyészet útján (a pártnál teljes tisztújítás jön – a szerk.). Az LMP-Zöldek szintén kiiratkoztak a versenyből, és tudomásul vették, hogy fővárosi párttá zsugorodtak.
