A Kúria döntése alapján nincs lehetőség az elégetett erdélyi szavazatok ügyének vizsgálatára

A Kúria döntése alapján nincs lehetőség az elégetett erdélyi szavazatok ügyének vizsgálatára

Építkezési törmelékek közé dobott, kitöltött szavazólapok a Maros megyei Jedd község mellett. (Fotó: atlatszo.ro)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság arra vonatkozó határozatát, mely szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a Romániában elégetett szavazólapok ügyét. 

A felülvizsgálati kérelmet március 31-én nyújtotta be a Momentum a Marosvásárhely melletti Jedden félig elégve megtalált erdélyi szavazólapok miatt.

A Kúria szerint azonban a kérelem megalapozatlan volt, és egyetértettek a Nemzeti Választási Bizottság határozatával, mely kimondta: nincs lehetőség a levélszavazás tisztaságának ellenőrzésére, mivel csak Magyarország területén tudnak érvényt szerezni a választási szabályoknak. 

Az indoklásban többek között azt is írják, hogy „a kifogástevők által rendelkezésre bocsátott fenti bizonyítékok alapján nem állapítható meg a videófelvételeken látható lapok eredetisége, érvényessége, mennyisége, és – a Kérelmező állításával ellentétben – nem állapítható meg az sem, hogy a szavazólapokat, a válaszborítékokat ki(k), milyen módon és milyen tartalommal kívánta (kívánták) eljuttatni a külképviseleti választási irodába.” 

Az NVB korábban úgy határozott, hogy a választási törvény „területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki”, márpedig „a kifogás tárgyává tett cselekmény nem Magyarország területén történt, a (…) becsatolt videófelvételek alapján az Románia területén, Marosvásárhely melletti Jedd község határában történt.” Az NVB azt is megállapította, hogy „hatáskör hiányában nem vizsgálhatja az ismeretlen személyek Románia területén kifejtett tevékenységét”.

Ezzel a Kúria is egyetértett, a határozatban az is szerepel, hogy „a Kúria követendő határozatai (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.IV.39.300/2022/5.) szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét a vitás hatásköri kérdések elbírálása esetén is.” Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-posztjában ezt a mondatot különösen cinikusnak és súlyosnak nevezte.

Eközben a Kúria „azzal védi az elutasító határozatot, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a romániai szavazólapok valódiak voltak. Az érvelés valószínűleg nem új, korábbi döntésekre is hivatkozik, de ezzel végleg egy viccet csinál önmagából, a választási bizottságból, az egész választásból, az állítólagos demokráciából és Magyarországból is – írta a politikus.

– Nem tudjuk, hogy Romániában mi történt, provokációról, vagy egy slendriánul végrehajtott csalásról volt-e szó. De ha máshonnan nem, a dán megfigyelőktől is kaptunk bizonyítékokat, milyen törvénytelen és ez mindent elmond a rendszerről – tette hozzá.

A politikus ellenkező példaként hozta fel Ausztriát, ahol néhány éve egy egész választást megismételtek amiatt, mert néhány helyen a levélszavazatokat hamarabb kezdték el számolni, mint ahogy hivatalosan lezárultak volna az urnák. – Természetesen nálunk is csak hasonló döntés születhetne, ha demokráciában élnénk – állapította meg Hadházy.