Eltitkolja a kormány, hogy az egyes intézmények hogyan teljesítettek a vírusjárvány alatt. Pedig az adatok kielemzése nélkül aligha képzelhető el a hatékonyság javítása.
Volt olyan kórház, ahol az intenzív osztályon lévők 80 százalékát elveszítették, máshol ez csak 50 százalék volt – fogalmazott a Hit Gyülekezete érdekeltségébe tartozó rádiócsatornának, a Spirit FM-nek adott interjújában május 4-én Kásler Miklós. Ekkor már ugyan lecsengőben volt a koronavírus-járvány harmadik hulláma, ám még bőven volt feladat: több mint félezer ember szorult gépi lélegeztetésre, a kórházban ápoltak száma pedig ötezer közelében volt, míg a halottak száma hivatalos adatok szerint már meghaladta 28 ezret.
A kormányzati kommunikáció a miniszteri interjút megelőzően és azt követően is azt harsogta, hogy minden arra rászoruló megkapja a szükséges kórházi ellátást, éljen bárhol is az országban. Ám az, hogy jelentősen eltérnek az egyes covid-intenzívek halálozási számai, arra enged következtetni, hogy bizonyos ellátóhelyeken nagyobb eséllyel volt túlélhető a covid okozta betegség, mint más intézményekben. Emellett nem zárható ki az sem, hogy a magasabb halálozási számot produkáló intenzív osztályokra eleve súlyosabb állapotban kerültek be a betegek akár a „normál” covid-osztályokról, akár egyenesen otthonról.
Mivel Kásler Miklós pontos arányszámokat közölt, és mert ő az egészségügyért is felelős miniszter, alappal feltételezhető, hogy a koronavírusos betegek kórházi kezelésével, halálozásával kapcsolatos statisztikák a tárcája rendelkezésére állnak. Közérdekűadat-igényléssel fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, és hogy biztosra menjünk, a koronavírussal kapcsolatos kormányzati tájékoztatásért is felelős, az operatív törzs sajtótájékoztatóit és a kormányinfókat is bonyolító Kormányzati Tájékoztatási Központhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK, vezetője Müller Cecília országos tiszti főorvos), valamint ráadásként a Miniszterelnökséghez is elküldtük.
Azt szerettük volna megtudni, országszerte összesen hány covidosztály és covidintenzív osztály fogadott betegeket, milyen ágykapacitással, szám szerint hol hányan hunytak el a koronavírus-járvány első, második, valamint harmadik hullámában, illetve a kórházi kezelést követő két hónapban. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy az egyes osztályokon hogyan alakult a mortalitási arányszám, azaz a kezelt páciensek hány százalékán nem tudtak segíteni.
Az adatigénylésre 15 napos határidőn belül köteles reagálni a megszólított állami szerv, ám ennek nem tett eleget sem az NNK, sem pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Érkezett ugyanakkor válasz az Emmitől, illetve a Miniszterelnökségtől. Ez utóbbi – nem túl meglepő módon – közölte, nem minősülnek adatkezelőnek, ami viszont érdekesebb, hogy az egészségügyért felelős tárca is lényegében ugyanezt a választ adta. Ennél érdekesebb, hogy az Emmi is elhárította az adatszolgáltatást. Egyrészt azért, mert – mint írták – kérdéseink egyik részének vonatkozásában a tárca „nyilvántartási kötelezettséggel nem bír”, másrészt pedig azért, mert az adatokkal nem rendelkeznek. „Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában kimondta, hogy az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében – nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására” – zárta válaszát az Emmi.
A transzparencia hiányát, az adatok eltitkolását aggályosnak tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a lapunk által megkérdezett orvosok is. Kincses Gyulát a MOK augusztus 10-iki hét elején tartott sajtótájékoztatóján kérdeztük. Mint kifejtette: le kell vonni tanulságokat, és ki kell elemezni a rendelkezésre álló adatokat. – Az, hogy menet közben nem tudjuk, pontosan mit kell csinálni, természetes, hiszen a helyzet számunkra is új, most viszont lenne idő elemezni – fogalmazott.
A sajtóeseményen szintén jelen lévő Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos mindehhez hozzátette: az egészségügyi intézmények napi rendszerességgel közölték a kezelt betegekkel, illetve a halálozással kapcsolatos adatokat azoknak a minisztériumoknak és kormányzati szerveknek, amelyek ezt kérték: az Emmi mellett a Belügyminisztériumnak, az operatív törzsnek, valamint az NNK-nak. – Az intézményeknek közlési kötelezettsége volt, ráadásul az adatok összehasonlíthatóságával sem lehet gond, hiszen mind a covidellátásról szól. Az adatokat ki kell értékelni és rendszerezetten, közérthetően közzétenni. Angliában ezt megtették – fogalmazott Lovas András. Lényegében ugyanezt mondta lapunknak adott interjújában Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/33. számában jelent meg, augusztus 13-án.
