Határérték feletti arzénszennyezést mért a Sajón a Greenpeace

Határérték feletti arzénszennyezést mért a Sajón a Greenpeace

A sárga Sajó (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben a magyar és a szlovák kormányok hónapokon át nem tettek semmit a Sajót ért ökológiai katasztrófa ügyében, a Greenpeace Magyarország május 25-én négy üledékmintát vett a folyóból Sajópüspöki térségében, a szlovák határtól pár száz méterre – derül ki a lapunknak elküldött közleményből. A szervezet vizsgálatának fő célja az volt, hogy megtudja: a Sajóba jutott toxikus fémekkel szennyezett szilárd anyag elérte-e a folyó hazai szakaszát. Ezzel kapcsolatban emlékeztettek, hazánkban a hatóság korábban azt közölte, hogy nem mértek határértéket meghaladó toxikus szennyezést a Sajó vizében. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is épp kedden jelentkezett be Sajópüspökiről Facebookon, ahol arról számolt be – a vöröses-barna színű folyóval a háttérben –, hogy az itt végzett vizsgálatok szerint a szennyezés „határértéken alul van”.

A mintákat a környezetvédő szervezet akkreditált laboratóriumba küldte, az eredmények június 7-én, kedden jöttek meg. Négy mintából két esetben kisebb, határérték feletti arzénkoncentrációt mutattak ki.

– A talaj arzénkoncentrációjára megadott hazai határérték [3] 15 mg/kg, a Greenpeace ennél magasabb, 19 illetve 20 mg/kg-os értékeket mért. Az arzén nagyobb mennyiségben akut méreg, és már kisebb mennyiségben rákkeltő, illetve nagyon mérgező a vízi élővilágra és a vízi környezetben hosszantartó károsodást okoz – írták.

A mérés során vizsgált többi elem koncentrációja határértékeken belül volt az üledékben, valamint a kontrollként vett vízminta toxikus fémtartalma is megfelelő volt – tették hozzá.

A Greenpeace szerint a szlovák hatóságoknak kell biztosítaniuk, hogy a toxikus anyagokat tartalmazó üledék ne terjedjen tovább a szennyezett területről. Az üledék szennyezettségét pedig mind a szlovák, mind a hazai hatóságoknak folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy ez alapján tudjanak a további lépésekről dönteni. 

Mindezek fényében érdekes, hogy Nagy István agrárminiszter épp arról beszélt a magát a Magyar Nemzet néven megjelenő lapnak, hogy az a szerencsénk, mire a folyó átlépi a határunkat, annyira felhígul a szennyezés, hogy a magyarországi szakasz élővilága nem sérül. Az agrárminiszter azt is elárulta, hogy a vészjeleket érzékelték ugyan, de három hónapon keresztül nem történt semmi, csak egymásra mutogattak a helyi vezetők, ezért kezdeményezett tárgyalást szlovák kollégájával, aki megerősítette, hogy a munkálatok elkezdődtek és további szennyezés nem éri a folyót.

A Greenpeace úgy látja, a fentiek is igazolják, hogy hazánkban és Szlovákiában egyaránt mekkora szükség van egy olyan jogszabályra, amely biztosítja a valós környezeti felelősséget, kötelezve a szennyezőt arra, hogy állítsa helyre a környezeti kárt. A szervezet szlovák irodája egyébként már márciusban felvette a kapcsolatot a helyi környezetvédelmi minisztériummal, hogy az illetékes hatóságok lépjenek fel a Sajó szennyezése ellen. A szennyezés a mára csődbe ment egykori Siderit vasércbányából származik. A szlovák hatóságok végül három hónapos huzavona után kezdték meg a szennyezés elhárítását, amit elfogadhatatlannak tartanak, mert még egyáltalán nem biztos, hogy a Sajó élővilága gyorsan és hatékonyan tud regenerálódni, különösen a szennyezés által leginkább érintett szakaszokon.

A Greenpeace mintavételezése során készült további fotók erről a linkről tölthetők le.