A külügyminiszteri izompóló és a felnyírt tarkó mellett a zongora lehet a magyar diplomácia új védjegye: erre következtetünk legalábbis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) új bevásárlásából, melyet a közbeszerzési értesítő honlapján vettünk észre. Az MNV nettó 279,5 millió forintért (azaz bruttó 355 millióért) öt darab Bogányi-zongorát szerzett be a hangszert gyártó és forgalmazó váci SLG-33 Kft-től. A tendert meg sem hirdették, hiszen az állami cég célirányosan ezt típust kereste: más zongora szóba sem jöhetett volna, csakis a Bogányi Gergely zongoraművész által kifejlesztett áramvonalas, karbon-kompozitból készített hangszer.
Bogányi Gergely vállalkozása a tender keretében három B-292 (ez darabonként 75 millió forintba kerül) és két B-262 (darabonként 65 millió forint) típusú zongorát ad el a vagyonkezelőnek, ennek fejében a zongorák leszállítását, hangolását és a kezelési-karbantartási folyamat betanítását is vállalja. A beszerzésről korábban az RTL hírportálja is beszámolt.
Támogatást Bogányiéknak, de azonnal
Csakhogy az állam a konkrét hangszerek vételi áránál is többet költött a Bogányi Gergely-féle zongorafejlesztésre. A közbeszerzési dokumentáció a 2070/2024-es kormányhatározat másolatát is tartalmazza: ebben személyesen Orbán Viktor rendelkezett arról, hogy a kormány további közel 242 millió forintot utaljon Bogányi Gergely egy másik cégének, a Zengafonsnak, „Technológiai fejlesztés támogatása a hangszergyártás területén” címszóval.
Fotó: ekr.gov.hu
A támogatást azonnali hatállyal kellett elkülönítenie Varga Mihály pénzügyminiszternek és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a költségvetésből. A kormányhatározat nevesítette a 355 millió forintos vételárat (melyet Bogányi cége aztán elfogadott), és azt is, hogy a zongorák vételi árából 280 millió forintot még idén, a fennmaradó összeget 2025-ben kell elutalni.
A magyar ipar és kultúra nagyságát reprezentálják
Az így megvásárolt luxushangszereket az Orbán-kormány valószínűleg diplomáciai ajándéknak szánja, legalábbis erre utal a közbeszerzést lebonyolító cég, a BPP Best Practice Procurement Zrt. nyilatkozata.
„Ajánlatkérő a zongorákat abból a célból szerzi be, hogy azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából odaajándékozza. A beszerzés tárgyát képező hangszerek alkalmasak arra, hogy megfeleljenek az ilyen ajándéktól elvárható követelményeknek, azaz méltóképpen reprezentálják a magyar hagyományokat és innovációt, és ezáltal alkalmasak lehet a Magyarország imázsának emelésére. Ajánlatkérő előzetesen megvizsgálta a magyar és európai uniós zongora piacot, ugyanakkor az egyedileg gyártott, egyéni jelleget viselő, innovatív és a magyar ipar és zenei kultúra nagyságát reprezentáló, diplomáciai és államközi ajándéknak szánt zongoragyártók termékei között kizárólag a magyar gyártású és fejlesztésű „Bogányi-zongora” volt az, amely mind technikailag, mind hangzásvilágában és esztétikailag is ki tudja elégíteni az Ajánlatkérő által támasztott magas szintű követelményeket” – írja a lebonyolító cég, ezzel magyarázva, hogy kizárólag Bogányi vállalkozásától kért ajánlatot.
Visszatérő vásárlók
Bogányi Gergely, Kossuth és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész régóta az Orbán-kabinet és a NER kedvelt alkotója, amit jelezhet, hogy saját fejlesztésű zongorájának 2015. januári bemutatóján a miniszterelnök is részt vett. Az állam már 2015 tavaszán tíz darabot rendelt az új típusú hangszerből, akkor 765 millió forintért, és azokat hazai, illetve külföldi közintézményekben helyezték el. Az Orbán-kabinet azóta is lelkesedik Bogányi zongoráiért: mint a HVG megírta, a kormány tavaly 80 millióért forintért vásárolt egy újabb darabot, amit Brüsszelben, a soros EU-elnökség apropóján vásárolt műemlékházban helyeztek el. A zongorabeszerzés időpontjában egyébként az államadósság olyan szintre szökött, hogy csak a kamatok rendezésére 3100 milliárd forintot költ a kormány (az egészségügy működtetésére 2500 milliárdot). A Bogányi-féle hangszerek ára elenyészőnek tűnik ezekhez a tételekhez képest, de felmerül a kérdés, miért van szükség ilyen nagy értékű diplomáciai ajándékokra egy gazdasági-pénzügyi krízis idején.
