Nemcsak a Sajót szennyezik – A Szamoson tonnányi szemét érkezik

Nemcsak a Sajót szennyezik – A Szamoson tonnányi szemét érkezik

A Szamoson érkező hulladék (Fotó: Facebook/Gyüre Csaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyre inkább téma a nyilvánosságban is a Sajó hónapok óta tartó szennyezésének az ügye, de nem ez az egyetlen hazai folyó, ahol lenne tennivaló. A Szamosnál ugyancsak hónapok óta fennáll egy probléma: rengeteg szemét kerül Romániában a vízbe és ez eljut hozzánk is. Volt már az ügyben diplomáciai lépés is, de hatása egyelőre semmi.

Hónapok óta ökológia katasztrófa zajlik a Sajón. Március közepén jelent meg a Facebookon Orosz Örs szlovákiai magyar politikus posztja arról, hogy már második hete folyik az alsósajói vasércbánya altárójából vörösiszappal kevert szennyezett víz a folyóba. Orosz azt írta, hogy a folyó vizének vasszintje a 2000-szerese a megengedett értéknek, valamint beszámolt arról is, hogy jelentős mennyiségű kén is kerül a vízbe. Bejegyzését azzal zárta, a szlovák hatóságok már foglalkoznak az üggyel, a magyar hatóságokat pedig értesítette, hiszen a Sajó Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, Miskolcra folyik tovább. A hazai nyilvánosság kormánypárti szegmense, valamint a Fidesz-KDNP politikusai azonban csak az április 3-i választások után foglalkoztak az esettel: Csöbör Katalin Miskolc egyik fideszes parlamenti képviselője például azt írta, hogy a Sajóba „több mellékfolyó is belefolyik még a magyarországi szakasz előtt, többszörösére hígul, valószínűleg ennek köszönhető, hogy hazánkban továbbra sem mutatható ki a szennyeződés”.

Keresztes László Lóránt LMP-s képviselő is felszólalt az Országgyűlésben a Sajó kapcsán, neki válaszolta Farkas Sándor az agrártárca államtitkára azt, hogy „minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Szlovákia megszüntesse a szennyeződést”. Ez egyelőre abban merül ki, hogy várhatóan eskütételét követően Nagy István agrárminiszter első hivatalos útján Szlovákiába látogat majd. Hozzátette még, hogy egy, a Sajón rendszeresen horgászó ismerőse azt is elmondta neki, hogy egyelőre még „jó a kapás” a folyón, azzal együtt, hogy a felső szakaszán még mindig ömlik bele a szennyezett bányavíz.

Ez a többhónapos késlekedés és csúszás is sebes tempónak számít ahhoz képest, amit a Szamos ügyében láthatunk. Adorján Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés jobbikos tagja valamint párttársai – Brenner Koloman és Nunkovics Tibor – már több mint egy évvel ezelőtt írtak egy levelet a román kormány tárcavezetőjének arról, hogy rengeteg szemét érkezik a Szamoson Romániából. Ennek egy része szétterül a folyó hazai vízgyűjtő területén, egy másik része viszont belekerül a Tiszába. Egy összeláncolt hajókból álló alkalmatosság Vásárosnaménynál megpróbálja ugyan egybegyűjteni a vízbe került szennyeződést, ám az nem képes arra, hogy a hulladék egészét felfogja. Arról nem is beszélve, hogy néhány éve jelentős mennyiségű húsipari melléktermék – nem ritkán vér és csontok – is került a Szamosba, hogy aztán gond nélkül ússzanak el a II. Rákóczi Ferenc híd pilléreihez kötözött hajók alatt és mellett.

A levélre semmilyen reakció nem érkezett Romániából egészen addig, míg a Jobbik nem vitt el három zsáknyit a Szamoson összeszedett szemétből a szomszédos ország budapesti nagykövetsége elé. Az ügynek pikáns pártpolitikai dimenziója is van, ugyanis Romániában a környezetvédelemmel is foglalkozó tárcát az a Tánczos Barna vezeti, aki a Fidesz-KDNP egyik legszorosabb határon túli szövetségesének, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a tagja (RMDSZ). Így aztán aligha meglepő, hogy az ügyben akkor nem Tánczos, hanem a párt frakcióvezetője, Csoma Botond adott ki erős hangú közleményt. Ekkor egyébként az ellenzéki párt politikusaira rendőrt is hívtak, akik kivonultak a Thököly útra. Gyors tempó ez is, ahhoz képest legalábbis mindenképpen, hogy a korábban említett diplomáciai levélen kívül egy feljelentés is született az ügyben, ennek pedig a közelmúltban zárta le a nyomozását a rendőrség: azt állapították meg, hogy a bűncselekményt nem Magyarország területén követték el. Ezért a Legfőbb Ügyészség hatáskör hiányában továbbította is az ügyet Ukrajna valamint Románia felé, meg nem erősített információink szerint az ukrán ügyészég befogadta, míg a román még nem.

Egy hónappal ezelőtt a Jobbik részéről három politikus – Adorján, Gyüre Csaba egykori országgyűlési képviselő, valamint Gyöngyösi Márton EP-képviselő – egy petíciót adott át a Külügyminisztérium egy helyettes államtitkárnak. Kiss-Parciu Péter átvette, majd az ellenzéki politikusoknak arról beszélt, hogy ez egy nehéz téma, amiben körültekintően kell eljárnia, hiszen a környezetvédelemmel foglalkozó tárca vezetője magyar, RMDSZ-es politikus. Két héttel ezután Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter Csíkszeredába látogatott, ahol találkozott Tánczos Barnával. Ő pedig arról számolt be, hogy Szijjártó azt kérte tőle, „Románia hozzon olyan intézkedéseket, amelyek megfékezik a folyóinkon a hulladék Magyarországra jutását, és az ottani folyószakaszok szennyezését”. Tánczos erre azt mondta, hogy a Körösök és a Szamos-Tisza medencéjében integrált hulladékmentesítő rendszert telepítenek, tíz hulladékkollektort létesítenek, „amelyből kettő már szűri az úszó hulladékot”. Ezt követően pedig közösen lerakták egy olyan magyar vízipari beruházás alapkövét, amely a romániai tárcavezető szerint hozzájárul a hatékonyabb vízgazdálkodáshoz.

– Nem nagyon találok szavakat erre – mondta Adorján Béla a Magyar Hang kérdésére. A politikus azért értetlen, mert szerinte azt még csak félmegoldásnak se lehet nevezni, amivel Szijjártó és Tánczos büszkélkedik. Hogy ez a koncepció alapjaiban elhibázott, az mutatja azt, hogy a Tisza-tóból így is tonnaszám kell kiszedni a szemetet. Vagyis nem arra kell forrást biztosítani, hogy leszedjék a folyóról a szemetet, hanem azt kellene elérni Adorján szerint, hogy eleve ne kerüljön bele.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben