Kiperelte és nyilvánosságra hozta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a közvilágítási pályázatok ügyében folytatott OLAF-jelentés szövegét. A vizsgálat szerint több mint 13 milliárd forint kár érte az uniós költségvetést. Az Átlátszón korábban Becker András tényfeltáró cikkei már számos összefüggésre rávilágítottak az üggyel kapcsolatban. Most pedig nyilvános a teljes jelentés, amiből kiderül, milyen gyanúra okot adó tényeket tárt fel az uniós csalás elleni hivatal.
Emlékezetes, hogy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt érdekeltségét, az Elios Zrt.-t az OLAF korábban hónapokig vizsgálta. (Tiborcz István 2015-ben szállt ki az egy ideig a résztulajdonában lévő Elios Zrt.-ből.) Azokat a közbeszerzéseket ellenőrizték, amelyekkel a cég magyar települések közvilágítását újította fel. Az eljárások több mint 13 milliárd forintnyi uniós támogatást tartalmaztak, az OLAF pedig a súlyos szabálytalanságok feltárása után azt javasolta, hogy a teljes összeget vonják meg Magyarországtól. Végül a magyar kormány maga döntött úgy, hogy nem is nyújtja be Brüsszelnek a számlákat. A hazai rendőrség pedig hiába vizsgálta, végül úgy ítélte meg, hogy nem történt bűncselekmény. Azóta már végelszámolás alá került a cég.
A Hvg már megvizsgálta a nyilvánosságra hozott anyagot, amelyből kiderül, hogy mai árfolyamon több mint 13 milliárd forintnyi, 43 millió eurós kár érte az uniós költségvetést, és az ügyre vonatkozó részleteket is közölnek az iratok alapján.
Az ügy előzménye előzménye, hogy Homoki Andrea, a Pest megyei Gyálon élő civil aktivista a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Homoki Andrea ezután fordult az Európai Törvényszékhez. A civileknek Homoki Andrea megfogalmazásában az átláthatatlanság megbolygatása volt a céljuk.
Arról, hogy mi derülhet ki a nyilvánosságra került adatok feldolgozása után, Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját kérdeztük. – Nagyjából arra lehet majd számítani, mint a 4-es metró ügyéről szóló OLAF-jelentés nyilvánosságra kerülése után – mondta a Magyar Hangnak a korrupcióellenes szervezet vezetője. – Olyan bizonyítékokra, vallomásra, amelyek „perdöntőek” lehetnek az ügyben, nem számíthatunk, hiszen az OLAF nem nyomozó hatóság és ezért nem is bűnügyi, hanem úgynevezett adminisztratív nyomozást folytat, ami inkább egy kartellvizsgálatra emlékeztet, mint egy valósi bűnügyi nyomozásra. Az OLAF a jelentésben pedig gyanúra okot adó megállapításokat fogalmazhat meg, és nem „ítéletet” hoz. Becker András, az Átlátszó.hu tényfeltáró újságírója részletesen, településről településre haladva elemezte az Elios-ügyet, és tételesen kimutatta a hatósági hanyagság megnyilvánulásait. Ennek is köszönhetően eleve sok mindent tudunk az ügyről. Arra számítok, hogy az OLAF jelentésében foglalt megállapítások megerősítik az időközben kialakult képet az ügyről. Olyan összefüggésekre világíthat rá, amik már felsejlettek az oknyomozások során.
Ligeti Miklós lényegesnek tartja azt is, hogy most egyben látható az anyag, amelyet a magyar hatóságok már azóta ismernek, hogy az OLAF elküldte nekik a jelentést. – Persze a hazai szervek nem az OLAF-tól értesültek arról, hogy az Elios közvilágítási megbízásai nem voltak rendben. Az OLAF jelentése ebből a szempontból azért volt perdöntő, mert onnantól, hogy a magyar kormány és az ügyészség kézhez kapta azt, nyilvánvaló kellett legyen a számukra, hogy már Brüsszelben is tudnak a szabálytalanságokról. Az, hogy a jelentés most végre nyilvánosságra kerül, azért lényeges, mert így végre mindenki tisztán láthatja, hogy milyen információk birtokában döntöttek a magyar hatóságok úgy, hogy leállítják az ügyben a nyomozásokat – vélekedett Ligeti.
Mint a Telex megírta, a jelentés szövege itt érhető el.
