„A Normafa közelében, az erdőben 2023. február 11-én megrendezett eseményről a sajtóban megjelent hírek és fotók alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § szerinti gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt hivatalból indított eljárást ismeretlen elkövető ellen” – válaszolta a Népszava kérdésére a rendőrség.
A február 11-i „Becsület napjáról” van szó, a rendőrség sorra betiltotta a szélsőjobboldali köztéri megemlékezéseket, de a rendőri tiltások ellenére mégis megtartották azt a Normafától nem messze, egy erdei katonasírnál. A lap cikke szerint a szervezők csak kevéssel a rendezvény kezdete előtt hozták nyilvánosságra a helyszínt. Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja kérdésükre azt mondta, hogy mivel az erdő nem számít közterületnek, az eseményt megítélésük szerint nem kellett bejelenteniük a rendőrségen, annak megtartásához a Pilisi Parkerdő Zrt-től kértek és kaptak engedélyt.
Ez ügyben Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke „állampolgári közérdekű bejelentéssel” Nagy István agrárminiszterhez fordult. A Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis a magyar állam tulajdonában van, az alapítói jogköröket az agrárminiszter gyakorolja. Vajnai azt kérte, a miniszter indítson vizsgálatot annak tisztázására, „ki a felelős azért, hogy ez a gyalázat megtörténhetett”. Az agrártárca válaszából kiderült, hogy az eseményt kirándulásként jelentették be. A válasz szerint a Pilisi Parkerdő az erdőtörvény rendelkezéseit betartva járt el, amikor megadta az engedélyt, de felhívta arra a figyelmet, hogy az esetleg szükséges további (például természetvédelmi vagy rendőrségi) engedélyek beszerzése a szervező kötelessége.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza korábban azt nyilatkozta, hogy az erdő magánterület ugyan, de álláspontja szerint a gyülekezési jog szempontjából közterületnek minősül, ezért a rendezvényt be kellett volna jelenteni a rendőrségen. Úgy tűnik, a BRFK is így gondolja, erről tanúskodik a lapnak küldött válasz.
Mint megírtuk, az 1945-ös budai kitörés két héttel ezelőtti évfordulója – amelyről magyar és német nemzeti radikálisok, szélsőjobboldaliak, nyilasok és nácik minden évben megemlékeznek – botrányosra sikerült, miután a gyanú szerint az antifasiszták közül néhányan (egy tizenöt fős, többnyire külföldiekből álló csapat) durván összevertek embereket az utcán, akiket ruházatuk alapján választottak ki. Összesen nyolc ember sérült meg emiatt.
Pénteki hír, hogy a „viperás támadásokban” való részvétellel gyanúsított magyar nőt kiengedték a fogvatartásból. Több szélsőjobboldali portál, többek között a kormánypártokhoz köthetők is egy D. K. monogramú nővel, a Szikra Mozgalom egyik tagjával azonosították a gyanúsítottat. A baloldali mozgalom már 15-i közleményében leszögezte, hogy tagjukat alaptalanul gyanúsítják, a szabadon engedést pedig így kommentálták: „úgy tűnik, egy Facebook like, illetve egy gyanúsnak tűnő kabát és sál mégsem elég ahhoz, hogy hosszú távon megfosszanak valakit a szabadságától”.
