Jogszerűen kérhetik az egészségügyi képzésen résztvevő hallgatóktól az oltottság igazolását – ezt mondta a Magyar Hang megkeresésére Péterfalvi Attila. Az általa vezetett adatvédelmi hatóság ugyanakkor egészen más állásponton van a kollégiumok vagy a színházak esetében.
Múlt héten jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy nem kezdheti meg az orvos- és egészségtudományi képzésben a tanulmányait az a hallgató, aki nincs beoltva koronavírus ellen.
Péterfalvi Attila ennek kapcsán a Magyar Hangnak azt mondta, hogy az egészségügyi képzésen a felsőoktatási intézmény jogszerűen kérheti, hogy a hallgatók mutassák be az igazolást arról, hogy be vannak oltva koronavírus ellen. Hiszen a hallgatók egészségügyi intézményekben vesznek részt gyakorlati órákon, az ott dolgozók számára pedig kötelező az oltás. Azt ugyanakkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hatóság (NAIH) elnöke hozzátette, nem vizsgálták, milyen képzés folyik a kötelező oltással érintett szakokon, illetve azok egyes évfolyamain. Így például azt sem, hogy minden hallgatónak lesz-e szakmai gyakorlata egészségügyi intézményben az őszi félévében.
Márpedig a NAIH véleménye szerint az egészségügyi intézményekben teljesített gyakorlat az alapja az oltottsági adatok kezelésének. Máskülönben – amint azt Péterfalvi Attila is hangsúlyozta –, az egyetem, mint oktatási intézmény nem kezelhet jogszerűen ilyen adatokat, hiszen az oktatásra vonatkozólag nem született ilyen jogszabály. Legalábbis az adatvédelmi hatóság nem tud ilyenről.
Nagy valószínűség szerint egyébként nem minden hallgatóra igaz az, hogy egészségügyi intézményben van gyakorlata az aktuális egyetemi félévben, már csak azért sem, mert a Semmelweis Egyetemnek nem csak az orvosképzésére, hanem az egészségtudományi képzéseire is vonatkozik az oltási kötelezettség. Az orvosok, ápolók, gyógyszerészek mellett az egyetemen olyan szakembereket is képeznek, akik döntően nem egészségügyi intézményben végzik a munkájukat, mint a pedagógusok (iskolákban és óvodákban dolgozó konduktor, fejlesztő pedagógus, egészségügyi tanár), vagy az egészségturizmus-szervezők, de van társadalomtudományi képzés is, például családtudományi és szociális munka mesterképzés. Ezen kívül olyan szakirányú továbbképzéseik is vannak, mint az egészségügyi szakfordító és tolmács, a közösségi és családi mediátor vagy az iskolai szociális munkás.
Az oltottság igazolása az egyetem közleménye szerint az orvos-és egészségtudományi képzésekre egyaránt vonatkozik, kivételt nem neveznek meg. Az intézmény nem jogi, hanem erkölcsi indokokra hivatkozik, arra, hogy az elsősök fogadalomtételével összeegyeztethetetlen, ha veszélyeztetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében.
A NAIH egyébként korábban a kollégium esetében azt állapította meg, hogy nincs olyan jogszabály, amely ezt lehetővé tenné, hogy az oltottságra vonatkozó adatokat kezeljenek, praktikusan, hogy védettségi igazolványt kérjenek. Ugyanerre jutott a hatóság a színházak esetében is.
Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza a Magyar Hang kérdésére korábban elmondta, az egyetem szándékai világosak és érthetőek, ám az általuk választott eszköz a TASZ szerint nem megfelelő. A vakcina kötelező felvételét ugyanis csak jogszabállyal – emellett jelen helyzetben kormányrendelettel – lehet kötelezővé tenni. Csakhogy ez esetben erről nincs szó, ezért az egyetem döntése csökkenti a hallgatók önrendelkezési jogát. Aggályos lehet a hallgatók oktatásának elutasítása azért is, mert a felsőoktatási intézmények a jelenlegi szabályozás szerint nem támaszthatnak extra elvárásokat a már felvett hallgatóik felé. Ráadásul az oltás kötelezővé tételével a hallgatók nyomás alá helyezhetők, ezért a TASZ jogászának álláspontja szerint az egyetemnek óvatosabban kellene eljárnia.
