A státusztörvény volt a napirend előtti felszólalások egyik fő témája az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésének délelőtti óráiban. Eközben a Parlament épülete előtt erősödött a rendőri jelenlét, a jelek szerint készülnek a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront délután öt órára, a Kossuth térre meghirdetett tüntetésére.
Szabó Tímea (Párbeszéd) parlamenti felszólalásában a szégyen és a bosszú napjának nevezte ezt a napot, mondván, a kormány minden tiltakozás ellenére benyújtotta azt a „bosszútörvényt”, amely „baltával veri szét” a gyermekek jövőjét. Szerinte a kormány bosszút áll azokon a pedagógusokon, akik 2013 óta töretlenül kérik, hogy minimálisan emeljék meg a bérüket. – Annyit költenek Tiborcz István Bosnyák téri irodaházának megvásárlására, mint amennyiből 45 százalékkal meg lehetne emelni a pedagógusok bérét – hangoztatta az MTI beszámolója szerint, úgy fogalmazva: ez az igazi „keresztapakormányzás”.
Mint közölte, európai összehasonlításban az utolsók között – Szerbia és Észak-Macedónia között – van a magyar pedagógusok átlagbére. Hozzátette: van olyan pedagógus, aki pótlékkal együtt nettó 178 ezer forint bért visz haza, ehhez képest Orbán Viktor fizetése 5,7 millió forint. Szerinte ennek a gyáva kormányzásnak vége lesz, a fiatalok fel fognak lázadni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pedagógusok új életpályájáról elmondta, hogy hónapok óta egyeztettek a javaslatról, amelynek célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak. Ismertette: az előterjesztés létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti az elmúlt évek legnagyobb béremelésének kereteit. Ha az uniós pénzek megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot – mondta.
Azt kérte a baloldali képviselőktől, ha valóban érdekli őket a tanárok helyzete, ne maradjanak távol az egyeztetésektől, és ha „rátelepednek” a tüntetésekre, akkor ne lépjék át a törvényesség határait. Azt is kérte, hogy „ne gáncsolják az uniós pénzek megérkezését” és ne követeljenek újabb feltételeket a pénzek kifizetéséhez. Hogyan fordulhat elő, hogy 5-6 milliót kereső baloldali politikusok Brüsszelben azon ügyködnek, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot? – vetette fel az államtitkár.
– Bűn az, amit az iskolák, a gyerekek, az ő jelenükkel és az ő jövőjükkel szemben elkövetnek – így kezdte felszólalását az Index szerint a momentumos Orosz Anna. A politikus kifejtette, 5316 pedagógus mondott fel csak a tavalyi év során, így idén már 16 ezer pedagógus hiányzott az iskolából. Az iskolák közel felében nincs elég matektanár, nyelvtanár és természettudományokat oktató pedagógusok. Szerinte a szülők duplán adóznak az oktatásért, egyszer a leadózott jövedelmükből, egyszer pedig a magántanárokért, hogy a gyerekek tanulhassanak. Orosz elmondta, a legfontosabb a pedagógusok bérrendezése, mivel azzal nőne a pedagógiai pályát választók száma, és ez csökkentené a pedagógushiányt is. – Ha ön megszavazzák ezt a gyalázatos törvényt, akkor önök felelősek, hogy nemhogy csökkenne a pedagógushiány, hanem további ötezer tanár mondana fel – utalt ezzel arra, hogy a státusztörvény elfogadása esetén ennyi tanár jelezte, hogy fel fog mondani.
A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki először Ungár Péterre, az LMP-társelnökére hivatkozva arról beszélt, hogy a zöldpárti politikus kritizálta a momentumosokat, amiért szerinte a Momentum rátelepedett a pedagógus- és diáktüntetésekre. – Azt mondja önöknek a szövetségesük, hogy a kordonbontás nem segít, a pedagógusok bérének összemosása a jogállamisággal és a sajtószabadsággal, csak árt – fogalmazott Rétvári. Az államtitkár úgy látja, a Momentum csak arról beszél, hogy szerintük mi nem jó, de arról már nem, hogy milyen alternatívát képzelnének el. Kitért a kordonbontásra is, ami kapcsán megkérdezte, mi az összefüggés Gelencsér Ferencék kordonbontása, a diáktüntetéseken a „gyerekek rendőrsorfalra való tolása” és a pedagógusok bérrendezése kapcsán, mert az államtitkár nem tudja. Rétvári felszólalása végén kifejtette, hogy a kormány vállalta a pedagógusok bérrendezését, és szerinte szégyen, hogy a Momentum EP-képviselői meg szeretnék akadályozni az uniós pénzek megérkezését.
A Demokratikus Koalíció nevében Barkóczi Balázs is arról beszélt, hogy a kormány szét akarja verni a magyar közoktatás utolsó végső, még működő bástyáit. Szerinte a bosszútörvénnyel e munkát sikerül bevégezni, de ez a bosszútörvény néhány év múlva a történelem szemétdombjára fog kerülni. A kormány nevében megint Rétvári Bence szólalt fel, és újra azt a szokásos kormányzati panelt ismételgette, hogy az ellenzék akadályozza az uniós pénzek megérkezését, hogy minden idők legnagyobb béremelését adhassák a pedagógusoknak.
A státusztörvénynek nevezett javaslat vitája késő délután kezdődik, közben pedig diákok, pedagógusok és ellenzéki politikusok tüntetnek majd a „bosszútörvény” ellen a Kossuth téren.
