Elég sok fideszes lehetne egyetemi kuratóriumi tag a kormány javaslata szerint
Navracsics Tibor Ajkán. Forrás: a képviselőjelölt közösségi oldala.

A magyar kormány kompromisszumos csomagja már Brüsszelben van – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a HírTV-nek a 24.hu szemléje szerint. A tárcavezető reményei szerint nyártól jöhetnek az uniós pénzek az Erasmus+ és a Horizont kutatási programokhoz.

– Mi most elküldtük a hivatalos ajánlatunkat is, amely az összeférhetetlenség vonatkozásában az államtitkári szinttől felfelé nyilvánítaná összeférhetetlennek a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel. Másrészt a mandátum időtartamára vonatkozóan hat- és még egyszer újraválasztható hatéves időtartamot ajánlunk fel az Európai Bizottságnak kompromisszumos megoldásként – részletezte Navracsics.

A 24.hu hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy a helyettes államtitkároknak, parlamenti képviselőknek és polgármestereknek nem kell lemondaniuk a jól fizető kuratóriumi tisztségükről. A mandátum korlátozása pedig az lehet a probléma, hogy az már nem a kormány vagy a parlament hatásköre, mivel az összes alapítói jogot átadták a kuratóriumoknak, így jogszerűen csak a kuratóriumok dönthetnek ebben a kérdésben.

Reptér podcast: Nem sokat tett a kormány az Erasmus megmentéséért
Magyar Hang

Reptér podcast: Nem sokat tett a kormány az Erasmus megmentéséért

A Magyar Hang új, külpolitikával foglalkozó háttérműsorral jelentkezik. Az első adásban az Erasmus-ügyről, illetve az Európai Parlamentet megrázó korrupciós botrányról beszélgetünk brüsszeli tudósítónkkal, Arató Lászlóval.

Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat.

Az indoklás szerint az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.

Navracsics Tibor január 25-26-án Brüsszelben tárgyalt az ügyben, majd közölte, hogy 5 perc alatt megoldotta a problémát, a kormány kész jogszabályt módosítani. Február 9-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette, hogy a miniszterek lemondanak kuratóriumi tagságukról. 

– Ha a Fidesz az Európai Néppárt tagja marad, ma nem beszélnénk Erasmus-ügyről – erről beszélt a Magyar Hang Reptér podcastjában brüsszeli tudósítónk, Arató László, aki arra is rávilágított, az egész ügy nem a semmiből pattant ki, hanem hosszú hónapok óta lehetett sejteni, hogy valami várható, hiszen a magyarországi egyetemi működéssel szemben megfogalmazott brüsszeli aggályok már azóta felmerültek a témában folytatott tárgyalások során. Arató László arról is beszélt, hogy az Erasmus-ügy nem egy önmagában álló dolog, hanem része a jogállamiságot érintő aggályok „csomagjának”. És mivel egy „csomag” része, így nem biztos, hogy hamar megoldódna a probléma.