Marine Le Pen megszabadult az AfD-től, Giorgia Meloni pedig az Európai Néppártnak tenne ajánlatot. De hol lehet a magyar kormánypárt helye a választás utáni Európai Parlamentben? Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a választás után mai szemmel nehezen elképzelhető helyzetek állhatnak elő az Európai Parlamentben.
Röviddel az európai parlamenti választás előtt kizárta soraiból a német AfD-t a Marine Le Pen pártja által vezetett európai parlamenti frakció, az Identitás és Demokrácia (ID). A szélsőjobboldali frakció és az AfD között már korábban is kialakultak konfliktusok, a kizárást pedig az AfD listavezetőjének és EP-képviselőjének, Maximilian Krah-nak az SS szerepét relativizáló kijelentései okozták. Ezen kívül Krah titkárát azzal gyanúsítják, hogy érzékeny információkat adott át a kínai hírszerzésnek, bár a kémkedés gyanúja kapcsán a német képviselő csak tanúként szerepel, ellene is indult nyomozás Németországban, mégpedig orosz kenőpénzek elfogadása miatt.
– Szélsőségessége és erős orosz kötődése miatt szabadult meg az Identitás és Demokrácia az AfD-től, ez ugyanis akadálya volt bármiféle együttműködésnek a jobboldali formációk között. Az AfD-től még a Fidesz is távol tartotta magát – összegezte a Magyar Hangnak Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője. Az ID esetében az AfD kizárásával szerinte egyfajta „középre húzódás” figyelhető meg, de legalábbis egy konszolidáltabb politikai erő képét próbálják mutatni. Az elemző szerint ez megnyitja az utat a másik radikális jobboldali frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az ID együttműködése felé: az, hogy egyesülésről vagy csak együttműködésről lenne szó, szerinte nem látható előre. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az ECR elnöke a napokban kizárta, hogy az európai parlamenti választást követően egyesüljön a két frakció. Hunyadi Bulcsú úgy látja: nem biztos, hogy a két képviselőcsoport vezető politikai erői – a lengyel Jog és Igazságosság, Giorga Meloni, illetve Marine Le Pen pártjai – szívesen feladnák a frakció önállóságát és saját vezető szerepüket egy közös frakcióért. Ez szerinte annak ellenére így van, hogy Giorgia Meloninak az a célja, hogy az Európai Parlamentben széles jobboldali együttműködés váltsa fel a jelenlegi, bal-jobbközép-liberális többséget.
Hunyadi Bulcsú szerint elképzelhető az is, hogy Meloni olyan opciót ajánlana a Néppártnak, hogy a baloldali és liberális pártok helyett az ECR-rel és akár az ID-vel is együttműködve szerezzen többséget az Európai Parlamentben, ha nem is állandó koalíció formájában. Bár a mandátumszámokkal kapcsolatos prognózisokat Hunyadi Bulcsú szerint óvatosan kell kezelni, korábbi előrejelzések szerint a három formáció együtt valóban megszerezhette volna a matematikai többséget, azonban az AfD nélkül ez már nem feltétlenül lenne igaz. Főleg akkor nem, ha a Fidesz valóban az ECR-be lépne be, és a belépése miatt más pártok valóban elhagynák az ECR-t, ahogy ezt korábban előre jelezték.
A Fidesz a Néppártból való kilépés óta egy frakciónak sem tagja, de régóta zajlik a spekuláció arról, hogy melyikhez csatlakozhat a nagyobbik kormánypárt a következő ciklusban. Korábban azt jelezték: az ECR jöhet szóba. Az elemző szerint nem meglepő, ha a Fidesz az ECR-t preferálná, mivel ez a képviselőcsoport közelebb van a hatalomhoz, nagyobb befolyása van az európai folyamatokra. Azt ugyanakkor korábban több, az ECR-ben résztvevő párt jelezte, hogy amennyiben a Fidesz belép, ők kilépnek. Nem jó a viszonya a Fidesznek az Európai Néppárttal (EPP) sem, márpedig Giorgia Meloni nyilvánvaló célja Hunyadi Bulcsú szerint az is, hogy az EPP-t közelebb húzza magához. Vagyis, ha a Fidesz az ECR-be lépne be, akkor előállhatna olyan helyzet, hogy kénytelen volna szót érteni a Néppárttal. – A választás után mai szemmel nehezen elképzelhető helyzetek állhatnak elő az Európai Parlamentben – mondta a Magyar Hangnak a Political Capital elemzője.
A Néppárt és az ECR közeledését egyébként Ursula von der Leyen sem zárja ki. A bizottsági elnökségért újrázó német néppárti politikus korábban jelezte: bizottsági elnökként hajlandó lenne együttműködni az ECR-rel, viszont nem működne együtt azokkal a pártokkal, amelyek ellenzik Ukrajna támogatását.
– Az AfD kilépésével a Fidesznek megnyílt az út, hogy együttműködjön az ID-vel. Ha nem sikerül belépnie az ECR-be, az ID is reális forgatókönyv lehet a kormánypárt számára – véli Hunyadi Bulcsú. A frakció pártjai közül többnek van oroszbarát múltja, vagy akár jelene is, ezért az elemző szerint innen különösebben nem lógna ki a magyar kormánypárt. Ha viszont az ECR-hez akarnának csatlakozni, akkor mindenképpen finomítaniuk kellene az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos retorikájukat.
Hunyadi Bulcsú hozzátette: az Ukrajna-politikával kapcsolatos vétójogát jelenleg az unió zsarolására használja Orbán Viktor, amellyel az a célja, hogy folyósítsák Magyarország számára a befagyasztott uniós forrásokat. – Korábbi sajtóértesülések szerint Meloni azt a feltételt szabta Orbán Viktornak az ECR-hez való csatlakozáshoz, hogy ne akassza meg az unió Ukrajnával kapcsolatos politikáit. De Orbán Viktornak jelenleg ez az egyetlen fegyvere, és nem hiszem, hogy ki akarja engedni a kezéből – vélekedett az elemző.
