A legforgalmasabb időszakban öt és fél ezer ember dolgozott a Május 1. Ruhagyárban, termékeit valamennyi KGST-országba exportálták, de rajtuk kívül a „hanyatló nyugat” is akart magának a magyar konfekcióból.
Időgép
Goldziher Ignác munkásságából tanulhatnának az iszlamista szélsőségek hívei és az iszlámhittel szélsőséges módon leszámolni igyekvők egyaránt.
Ötfős SS-különítmény kutatta 1938-ban az árják eredetét a világ tetejeként is emlegetett Tibetben. Mi volt ez a küldetés és mi lett a résztvevők sorsa a háború után?
A Macskássy-animációk nagyban hatottak ugyanis olyan későbbi alkotásokra, mint a Magyar népmesék vagy a Vízipók-csodapók.
Egy 1956. október 30-i körtéri fotó Egy kép anatómiája című rovatunkban. A forradalom nemcsak győzött, de úgy tűnt ezen a napon fenn a Parlamentben, de talán lenn az utcán is, hogy a Szovjetunió is elfogadta a kialakult helyzetet.
A történésszel új könyvéről, a „forró” és a „hideg” emlékezetről, Horthy Miklós mai megítéléséről és politikailag motivált propagandaszólamokról is beszélgettünk. Interjú!
Noha a román bevonulás hozta el a XX. század első háborúját Magyarország területére, a közvélemény megfeledkezik erről – mondta a lapunknak adott interjúban a történész.
A József Attila-díjas Várnai Zseni emlékezete mára már megkopott, miközben igencsak hosszú pálya adatott neki, a XX. század szinte összes rendszerét végigdolgozta. De mintha a hangja semmit nem változott volna az évtizedek alatt.
Megkértünk két történészt – M. Kiss Sándort és Rainer M. Jánost –, értékeljék pró és kontra Nagy Imre tevékenységét.
Sütő Andrást szeretve tisztelni, a becsületét dühösen védeni vagy épp örökségét feszengve lerázni, attól minden áron szabadulni: találkozhatunk mindennel. Tizenöt éve halt meg az író, akinek műve és élete ma is nagy vitákat vált ki.
Makacs tévhitek a közelmúltból.
Alfred Nobelnél senki sem használta céltudatosabban és sikeresebben a végrendeletét. A célja az volt, hogy a háborúskodáson nyerészkedő szörnyetegből emberbarát jótevővé változtassa a róla kialakult képet.
Bármennyire hihetetlennek tűnik, a sztálinista gyerekkönyv prototípusa nem rosszul megírt könyv.
Néhány viking és északi forrásban lehetett ugyan olvasni a kontinensről, ám ezidáig nem volt bizonyíték arra, hogy 1492 előtt Észak-Európán kívül bárki is írt volna erről.
Az ősi receptek újraalkotása segít a tűzszerész szakértőknek, hogy jobb problémamegoldóvá váljanak és jobban megértsék a jelenlegi – házilag, terroristák, merénylők által alkalmazott – robbanóanyagok előállításának mozgatórugóit.