Teljes titokban tartották, még az amerikai alelnök sem tudott róla. Mégis, a Kodak cég egyik alkalmazottja majdnem lebuktatta az amerikai atombomba-projektet.
Időgép
Az Usakli Höyükben talált 3500 éves padlóminta 700 évvel megelőzi a legrégebbi görög mozaikokat. A kutatók szerint a leletek egyre inkább arra mutatnak, hogy lelőhely a harci kocsijairól híres ókori nép egyik elveszettnek hitt települése lehetett.
Fallaci ha túlzott is, ha összemosott és a szükségesnél jobban elhitte saját magát, mégis csak felvetett jogos dolgokat.
Nándorfehérvár 1521-es elvesztése stratégiai szempontból komolyabb érvágás volt, mint Mohács. Miért tartjuk ugyanakkor nagyobb katasztrófának az utóbbit? Ezekről beszélgettünk B. Szabó János hadtörténésszel.
Az élettartamot a magas csecsemő- és gyermekhalandóság, a korlátozott élelmiszerforrások és a fertőző betegségek határozták meg – derült ki Küllüoba Höyük bronzkori csontvázainak elemzéséből.
Faludy népszerűsége valóban rendkívüli volt, ezt viszont nem a bulvárból nyerte, inkább utóbbi szeretett volna profitálni az ismertségből.
A ma Berlinbe látogató már nem veszi észre a város korábbi megosztottságát; a 80-as években gazzal benőtt, szinte teljesen üres Potsdamer Platz most a német főváros forgalmas kereskedelmi központja.
Egy kép anatómiája: hogy került egy bankár a főpapok mellé és hogy lett „békefejedelem” a hercegprímás egykori titkára?
2001 után meredeken emelkedni kezdett a terrortámadások száma a világban, míg 2002-ben nagyjából ezer ilyen eset történt, addig 2014-re 30 ezer fölé emelkedett ez a szám.
Mezopotámiában is éltek simlis kereskedők, de a vevők már akkor sem hagyták magukat.
Ruffy Péter a XX. század legismertebb magyar újságírója, a régi Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Pályáját a szocializmus idején többszörösen megnehezítették, nemcsak jelentések születtek róla, de megpróbálták beszervezni is.
Száz éve született az Oszlopos Simeon és az Elveszett paradicsom szerzője. Milyen volt Sarkadi a hétköznapokban? Egykori jó ismerősét is kérdeztük erről.
A Tanácsköztársaság államfőjét, Garbai Sándort a kortársak „festett bábnak”, az „előtér szemfényvesztő keresztény bohócának”, „díszgójnak” tekintették.
Az áldozatok jelentős részét ráadásul a holokausztot épp csak túlélő zsidók voltak. De milyen más okai lehettek az erőszaknak, ha nem csak az antiszemitizmus? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Ha a keltezés jó, akkor letaszítják trónjáról a lüd királyokat, akikről eddig úgy tartották, a világon ők verhettek először érmeket.