Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül szerdán honlapján a brit közszolgálati BBC. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz.
Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kőeszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek akár 500 ezer évesek is lehetnek. A szakemberek szerint a heidelbergi emberek, a neandervölgyi ember és a modern ember feltételezett közös ősei készíthették az eszközöket. A heidelbergi ember térségbeli jelenlétét igazolja az a lábszárcsont, amelyet a lelőhelyen találtak, ez a fellelt legöregebb emberi csont Nagy-Britanniában.
Nem egy mindent elsöprő migránsinvázió volt az egyiptomi hatalomátvétel
Kik lehettek azok a hükszoszok, akik bevették a Nílus-deltát? Tényleg a titokzatos ázsiaiak halálos fegyvere volt a harci szekér? És vajon ki áll közelebb a valósághoz velük kapcsolatban: az ókori történetíró vagy a modern kutatás? Régészeti oknyomozás egy új tanulmány fényében.
A paleolitikum, azaz az őskőkorszak mintegy 2,4 millió éve kezdődött és az utolsó jégkorszakig, úgy 10-11 ezer évvel ezelőttig tartott, ekkor vált tudatossá a kő- és csonteszközök készítése az emberek körében.
Az Időgép történelmi rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!
