Azzal, hogy az emberiesség elleni bűncselekményekben illetékes Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával elfogató parancsot adott ki az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen, egy fennálló „szokáson” változtat. A Reptér című külpolitikai háttérműsorunk legújabb részében ugyanis Hoffmann Tamás nemzetközi jogász arról beszélt: korábban nem igazán volt jellemző, hogy hivatalban lévő állam és kormányfőkkel szemben bűntetőeljárásokat folytassanak le. Már csak azért sem, mert ezek az emberek az adott államot képviselik. A nemzetközi jogban azonban egy ideje szó van arról, hogy ezt a fajta immunitást megfelelő indokokkal át lehetne hágni. Erre jó példa a Putyinnal szemben többek között gyerekek Ukrajna területéről történő kitelepítése miatt kezdeményezett elfogató parancs.
– Az ICC célja, hogy a bűncselekményekben érintett legmagasabb rangú személyek ellen indítson bírósági eljárásokat, ugyanakkor gyakran az látszik, hogy először csak a „kisebb halak”, vagy épp az elérhető, fogságba került személyek ellen tudtak eljárásokat lefolytatni – mondta lapunknak Hoffmann Tamás. Noha az ICC is bizonyos fokú politikai logika mentén működik, mivel azonban 123 ország képviselteti benne magát, ez a nemzetközi jogász szerint garancia arra, hogy a meglévő és alapos bizonyítékok mentén, pártatlan pereket folytassanak le.
Az ICC-körözést figyelembe véve adott a kérdés, vajon milyen esélyei lehetnek annak, hogy Vlagyimir Putyinnal szemben valaha lefolytathatnak egy hasonló eljárást. Egyáltalán, hogy lehetne őt elfogni? Erre több lehetőség is adódhatna: letartóztatják egy olyan országban, amely tagja az ICC együttműködésének – vagy átadná őt Hágának, illetve kiadja őt egy új moszkvai rezsim. De például, mivel Belarusz nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában, így Putyin oda „menekülve” ugyancsak elkerülhetné a felelősségre vonást.
De hogy látja most ez ügyben a témával foglalkozó nemzetközi jogász? „Én nem hiszem, hogy Vlagyimir Putyint valaha Hágában láthatjuk a vádlottak padján. Azt gondolom, ő vagy élete végéig hatalmon marad, vagy ha megbukik, azt nem éli túl. Bár ki tudja, ha egy új orosz rezsim kerülne hatalomra, amely azzal próbálná meg helyreállítani a kapcsolatait a nyugati világgal, hogy kiadja Putyint, az nyilván izgalmas lenne. De ebben, illetve a többi bűnös bíróság elé állításában csak reménykedni lehet. Alapjaiban véve én 10 éven belül nem számítok komoly ítéletekre. De az is lehet, hogy ez az orosz rezsim még évtizedeken át kihúzza, és így a felelősök sose kerülnek bíróság elé” – összegezte a lehetőségeket lapunknak Hoffmann Tamás.
Reptér című műsorunkban szó esik még arról, hogy mit mutat az, hogy az orosz haderő a civilek elleni erőszak mellett fosztogat. Mi lesz az ukránok által esetlegesen elkövetett hasonló bűncselekményekkel? És vajon mi a helyzet az Irakban vagy Afganisztánban háborús bűncselekményeket, kegyetlenkedéseket elkövető amerikai, nyugati katonákkal? Ha a teljes adást meghallgatnák, kattintsanak a beszélgetés lejátszására!
A külpolitikai műsorunk eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
