Ismeretlen tárggyal ütközött egy amerikai atomtengeralattjáró a Dél-kínai-tengeren

A Seawolf-osztályú USS Connecticut atommeghajtású tengeralattjáró (SSN 22) 2012 áprilisában megérkezik a Seattle melletti Kitsap haditengerészeti bázisra, miután befejezte a négy hónapos bevetést a Csendes-óceán nyugati régiójában (Fotó: U.S. National Archives)

Ismeretlen objektummal ütközött az amerikai haditengerészet USS Connecticut nevű atommeghajtású tengeralattjárója – jelentette be csütörtökön az amerikai haditengerészet. Az incidens még múlt hét szombaton történt nemzetközi vizeken, ám hivatalosan azért csak több nappal később számoltak be róla, hogy fenntartsák a tengeralattjáró működési biztonságát.

A hivatalos közlemény semmilyen további részletet nem osztott meg a nyilvánossággal, így az esemény pontos helyét sem, mindössze annyit jeleztek, hogy a baleset okozta sérülések nem voltak „életveszélyesek”. Egyúttal azt is közölték, a jármű meghajtásáról gondoskodó atomreaktor nem sérült meg.

Az amerikai AP hírügynökségnek nyilatkozott két név nélküli katonai forrás, akik közölték, az ütközésben 11 tengerész szenvedett közepes mértékű sérüléseket. Minden sérültet a fedélzeten elláttak. A tisztségviselők szerint a USS Connecticut egy rutinfeladatot hajtott végre a Dél-kínai-tengeren, amikor nekiment egy ismeretlen tárgynak. A források ugyanakkor azt aláhúzták, az amerikai jármű nem egy másik tengeralattjáróval ütközött. Az egyik nyilatkozó szerint egy előre nem látott tárgy – egy elsüllyedt hajó vagy tartályhajó – okozhatta a balesetet.

Tajvani látogatással bosszantja Kínát Washington
Magyar Hang

Tajvani látogatással bosszantja Kínát Washington

A három amerikai szenátor látogatása minden bizonnyal mélyen irritálja majd a kínai vezetést.

Az esetről beszámoló brit közszolgálati BBC idézett egy szingapúri biztonsági és katonai szakértőt, aki szerint a sérültek száma azt sugallja, hogy a tengeralattjáró valószínűleg „valami naggyal ütközött”, és a találkozáskor „nagyon gyorsan haladhatott”. Alexander Neill arról beszélt, hogy az incidens „nem mindennapi, de nem feltétlenül meglepő”, mivel a térség igen aktív katonai szempontból.

Az incidens jelenleg talán a világ egyik legforróbb térségében, a Dél-kínai-tengeren történt, ahol az elmúlt időszakban több szempontból is igen feszült a helyzet. Egyrészt Kína és Tajvan között eszkalálódik megint a politikai helyzet. Peking 1949-es önhatalmú megalakulása óta nem ismeri el és szakadárokként tekint a 36 ezer négyzetkilométer területű és 21 milliós szigetre. A tajvani külügyminiszter, Csiu Kuo-cseng közben a napokban arról beszélt, szerintük az elmúlt 40 évben nem volt ilyen rossz a geopolitikai helyzet, és ilyen nagy a katonai nyomás. A megfigyelések szerint idén október elején előfordult olyan, amikor a tajvaniak több mint ötven illegális kínai légtérsértést jegyeztek fel egyetlen nap alatt. Emellett Tajpejben azzal számolnak, hogy Peking 2025-ig lerohanja a szigetet.

Az amerikai Defense News hadügyi szakportál szerint 2022 év végéig Tajvan a várhatóan 17 milliárdos éves költségvetési tétele mellett mintegy 9 milliárd dollár értékben költ főként saját fejlesztésű védelmi eszközökre – így többek között nagy hatótávolságú robotrepülőgépeket, hadihajók elleni rakétákat és hadihajókat, valamint az Antilop légvédelmi rendszert akarnak hadrendbe állítani.

Kína egyre nagyobb arzenállal fenyegeti Tajvant
Magyar Hang

Kína egyre nagyobb arzenállal fenyegeti Tajvant

Az ázsiai nagyhatalom légierője folyamatosan megsérti a saját területének tekintett sziget légterét. Ezúttal 25 repülőgéppel, köztük atomfegyver hordozására is képes bombázókkal keltettek riadalmat.

Az amerikai kormányzat egyik vezető nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint Washington aggódik a Dél-kínai-tenger észak-keleti szélén található Tajvani-szorosnál zajló jelenlegi folyamatok miatt. Korábban egyébként Joe Biden arról beszélt, kínai kollégája, Hszi Csin-ping beleegyezett abba, hogy betartsa a „tajvani megállapodást”. Hogy Biden pontosan mire gondolt, azt nem tudni, fehér házi tisztviselőinek később tisztázniuk kellett, hogy az Egyesült Államoknak nincs hivatalos védelmi szerződése Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal viszont igen.

A Dél-kínai-tenger e konfliktustól függetlenül is komoly viták színtere: miután ugyanis Kína bejelentette igényét a terület nagy részére, a környező országok és Washington ellenérzéseit fejezte ki.

A Fülöp-szigetek, Brunei, Malajzia, Tajvan és Vietnam évtizedek óta vitatja Kína egész tengerre szóló ambícióit, és emiatt a feszültség az utóbbi években folyamatosan nőtt. A térségben szintén egyre aktívabb Egyesült Államok pedig több érintett országot támogatott ebben a területi vitában.

Peking mindenkinek megüzente, világuralomra tör
Stier Gábor

Peking mindenkinek megüzente, világuralomra tör

A kommunista párt centenáriumán demonstrálták a „kínai modell” diadalát.

Ebbe a puskaporos hangulatba robbant be a USS Connecticut incidense. A baleset csak néhány héttel azután történt, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália történelmi biztonsági egyezményt kötött az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Kínával szembeni erőfeszítésként.

Ilyen hangulatban nem is csoda, hogy nem kellett sokat várni a kínaiak reakciójára. A kínai kormányzat hivatalos lapja, az angol nyelvű Global Times cikke szerint a pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője arról beszélt, Kína „komolyan aggódik” az incidens miatt, és felszólította Washingtont, hogy adjon ki további részleteket, beleértve a tengeralattjáró küldetésének célját.

Jelentések szerint a USS Connecticut közben már az amerikai felségterületnek számító Guam hadi kikötője felé tart. Az amerikai haditengerészeti témákkal foglalkozó USNI News szakportál szerint 2005-ben történt legutóbb, hogy egy amerikai tengeralattjáró egy másik víz alatti objektumnak ütközött. Akkor a USS San Francisco mintegy 150 méteres mélységben csapódott teljes sebességgel egy víz alatti hegynek Guam közelében. Abban a balesetben egy tengerész vesztette életét.