Különös képet mutatnak a szerbiai adatsorok a koronavírus-járvány alakulásáról: miközben az új fertőzések száma napról napra gyorsan emelkedik, a halálos áldozatok száma másfél hónapja stagnál. És mivel déli szomszédunknál idén nem léptettek életbe olyan óvintézkedést, amely szigorúbb lett volna, mint a térség más országaiban, adódik a válasz, hogy a mostani eredmények a korai oltási kampánynak köszönhetők. Persze azért, hogy Belgrád ilyen mutatókkal büszkélkedhessen, sokat kellett tennie az elmúlt években.
Szerbia már hosszú ideje Kína első számú beruházási célpontjának számít Kelet-Európában, amit a 2009-es stratégiai együttműködésről szóló megállapodás alapozott meg. Az elmúlt tíz évben a kínaiak nemcsak a bori rézbányát és a szendrői acélgyárat vásárolták meg, hanem számos infrastrukturális projektet is megvalósítottak Szerbiában, elsősorban a közlekedés területén. Ennél is fontosabb volt a politikai kapcsolatépítés, amely része az új, a nagyhatalmak közötti egyensúlyozásra épülő szerb geopolitikai stratégiának. Peking ugyanis továbbra is kitart Koszovó függetlenségének elutasítása mellett, így az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között (Oroszországgal) két szövetségese is van az országnak.
Mindezek után cseppet sem meglepő, hogy mikor múlt év elején elhatalmasodott Kínában a koronavírus-járvány, az akkori szerb külügyminiszter azonnal Pekingbe látogatott, hogy biztosítsa a kínaiakat a támogatásáról. Sőt, Szerbia még orvosi eszközöket is ajándékozott Kínának, ami utólag bölcs diplomáciai lépésnek bizonyult. Mikor ugyanis Peking úrrá lett a járvány első hullámán, azonnal meghálálta Szerbiának a támogatást, először orvosi eszközök formájában. Az igazán nagy segítségnek azonban kétségtelenül az oltóanyag-szállítmányok bizonyultak, így Szerbia eddig már 2 millió adag Sinopharm vakcinát kapott. Érdemes persze hozzátenni, hogy a szerbek Pfizer–BioNtech szállítmányaiból is kaptak, akárcsak az orosz Szputnyik V-ből. Igaz, utóbbiból 2 millió adagot ígért Moszkva, ám ennek egyelőre csak a töredékét kézbesítették. Jelentősebb szállítmány érkezett ugyanakkor február második felében a brit–svéd AstraZeneca vakcinából, amelynek egyébként az unióban engedélyezett koronavírus-oltóanyagok közül a legrosszabb a híre.
Mint lapunk vajdasági forrásai elmondták, ezekben a napokban a legtöbben a Sinopharm vakcináját kapják, immár a fiatalok is. Ugyancsak sokan részesülnek az AstraZeneca oltóanyagából, de a Szputnyik V, illetve a Pfizer vakcinájából is rendelkezésre áll még elegendő adag. A tömeges immunizációra a legkülönbözőbb helyszíneket jelölték ki, Szabadkán például az új városháza földszintjén rendezték be az egyik oltóállomást. Ezzel a szerbiai lakosság átoltottság szempontjából ma már a második helyen van Európában (az Egyesült Királyság után), az viszont már kevésbé ismert, hogy az országon belül óriási különbségek vannak ebben a tekintetben. Míg Belgrád 6 kerületében és Presevóban a 75 év feletti lakosságnak már több mint 50 százaléka megkapta a vakcinát, addig például Novi Pazarban ennek a korosztálynak még a 15 százalékát sem oltották be (Vajdaságban Újvidéken és Kikindán kapták meg lakosságarányosan a legtöbben az oltást).
Hiányosságok ide vagy oda, úgy látszik, Szerbiában működőképesnek bizonyult a több lábas beszerzési stratégia. Ennek köszönhetően március 14-ig majdnem kétmillió ember kapta meg az oltást, közülük 738 756-an már a második adagot is. És bár európai összevetésben ezek rendkívül jó adatok, Szerbia még igen messze áll a kitűzött céloktól. A 7,5 milliós országban a minimális cél az, hogy meglegyen a 1,5 millió újraoltott lakos, azonban a járvány teljes visszaszorításához a felnőtt lakosság 80 százalékos átoltottságára lenne szükség, ami 4 millió főt jelent. Ha ez sikerülne, Szerbia az első országok között lenne Európában, amely maga mögött hagyja a járványt.
Ám hiába a jó oltási számok, a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb március 13-án úgy döntött, hogy a hétvégén ismét csak az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és a benzinkutak tarthatnak nyitva, valamint betiltják a kulturális rendezvényeket is, hétfőtől pedig a középiskolások mellett az általános iskolák felső tagozatos tanulói is átállnak az online oktatásra. További lépésekről pedig hétfőn döntenek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/11. számában jelent meg, március 12-én.
