Kivilágítatlan, de díszbe öltöztetett fenyőfákkal várják a karácsonyt Kárpátalján. Megnéztük, hogyan várják az ünnepeket az ott élők.
Magyar Hang Plusz
Csatlakozzon a Magyar Hang Pluszhoz! Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
A karácsony nem az, hogy drága ajándékokat veszünk szeretetünk kifejezésére, vagy éppen azért, mert a minél drágább meglepetéssel akarjuk pótolni a hiányzó szeretetet.
A „magyar karácsony”, ahogy a Vajdaságban nevezik az ünnepet, munkanap volt.
Az egyik legcsodálatosabb filmes erőszakjelenet egy magyar származású alkotó, Pressburger Imre (Emeric Pressburger) nevéhez kötődik.
Az idén először leszünk csak ketten. Mindenki megtalálta a párját, és hát nagyanyám mondása mindig érvényes. De ünnepelünk.
Idén nyáron megtapasztalhatták több Pest megyei településen, így Solymáron is, hogy mi történik, ha akár napokig nincs víz a legnagyobb hőségben.
Hol van karácsony? Ahol ünneplik Jézus születését. Akkor is, ha méltatlan idő van, ha nem illő körülmények vannak, akkor is, ha nem csillag vezet oda és nem angyalok. Mert a karácsonyi csodában van még valami.
A Szovjetunió tag- és csatlós államaiban a karácsonyból fenyőünnep lett, a Mikulásból Télapó. Az ünnep vallástalanítása azonban nem sikerült mindenhol: Bíró Nurila filmes szakértő leningrádi éjféli miséről és a kirgiziai fenyőünnepekről is mesélt lapunknak.
Csak akkor nem omlik rád a Black Friday-reklámokkal agyonharsogott készülődés, csak akkor nem betegít meg az ünnep előtt mesterségesen fölszöktetett vásárlási láz, ha elfogadod, hogy a karácsony elsősorban együttlét: a családoddal, a barátaiddal vagy az emlékeiddel.
A gasztronómia és tágabb értelemben az ünnepekhez kapcsolódó viselkedés ugyanolyan jelrendszer, mint a nyelv vagy a népdal, mondja Saly Noémi muzeológus és várostörténész, akit arról kérdeztünk, ünnepeinknek miért olyan fontos része az, hogy mit eszünk.