Sok ciki sokra megy
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a Bolgár Oktatási és Kulturális Központ ünnepélyes átadásán Budapesten 2024. május 25-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Baloldal

Orbánék azt hiszik, hogy a baloldaliság szitokszó, s ha valakit baloldalinak neveznek, az tán még a patás ördögnél is rosszabb egy fokkal.
Mivel Magyar Péteren nem igazán találnak fogást, megpróbálkoztak azzal is, hogy baloldalinak szidják. Nos, ugye, minden nézőpont kérdése. Onnan, ahová ők a pártjukat és kormányukat navigálták, jószerével mindenki más balra van. (Már ha a klasszikus jobb-bal tengelynek ma még értelme és érdemleges tartalma van egyáltalán.)

Menczer

Mint az közismert: Piliscsaba regnáló KDNP-s polgármestere a szülők kérésére és a testület tagjainak egyetértésével megkérte a plakátos céget, hogy a Fidesz háborúval fenyegetőző poszterét az iskola mellől máshova helyezzék át. Vélhetően az is eljutott mindenkihez, hogy Menczer Tamás, a párt nemrég kinevezett kommunikációs igazgatója erre úgy reagált, hogy a polgármester – aki nem mellesleg 2014 óta tölti be ezt a tisztséget, amúgy pedig a helyi KDNP-szervezet alapítója és elnöke – „összecsinálta” magát. (Ezt a rendkívül finom és választékos kiszólást már többen több helyütt méltatták, de sok szót nem érdemel, hiszen tudjuk: a stílus maga az ember…)

Menczer Tamás és az összecsinálás
Tompos Ádám

Menczer Tamás és az összecsinálás

Egy pillanatra úgy tűnt, hogy nem mindenki hülyült meg ebben az országban.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy M.T. szerint a polgármester (és a fideszes választókerületi elnök) teljesítette azt a parancsot, amit a helyi háborúpárti baloldali politikusok kiadtak. Nos, megnéztem a közelgő önkormányzati választások piliscsabai jelöltjeit, de ellenzékit egyet sem találtam: a jelenlegi polgármester nem indul, így az egyetlen aspiráns egy narancsos hölgy, képviselőségre pedig nyolc fideszes és öt független hajt. Piliscsabán nem (sem) tűnik oly erősnek a baloldal, hogy utasítgassa a település vezetőit. Mindezt Menczer úrnak a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is illene tudnia, de a körzet országgyűlési képviselőjeként meg végképp! (Azt már ne is firtassuk, hogy a baloldal „háborúpártisága” nettó hazugság.)

Háborúpárti

Ha már ennél a szaporán használt jelzőnél tartunk: a karaktergyilkos próbálkozások sorában Magyar Pétert háborúpártisággal is megvádolták, még a Piliscsabán kifogásolt plakátra is felkerült, majd amikor ő ezt visszautasította, és közösségi oldalán bejelentette, hogy rágalmazásért feljelenti a kormányfőt, akkor Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója így válaszolt: „azt, hogy háborúpárti vagy-e, vagy sem, nem te döntöd el, hanem a finanszírozóid és a futtatóid”.

Úgy hiszem, eleve vitatható, kétségbe vonni bárki jogát arra, hogy meghatározza önmagát és valamihez való hozzáállását-véleményét. De ha egy pillanatra el is fogadnánk Orbán Balázs kijelentését, akkor joggal kérdezhetnénk, hogy vajon „pártunk és kormányunk” minden tagja ugyan miért háborodik fel, amikor „Brüsszel” vagy a „hanyatló Nyugat”, netán a „gyurcsányista dollárbaloldal” és újabban „Pszichopeti” minősíti – olykor minősíthetetlen – tetteiket és szavaikat. Pedig sokszor tűnnek tényleg rubelcselédnek és jüanlakájnak.

Ügyvédi kamara

Egészen meghatódtam, amikor az ügyvédi kamara határozottan visszautasította a nemrég kinevezett szuverenitásfelelős kérését, amely szerint az ügyvédek – a szakmai titoktartást félretéve – működjenek együtt az ellenzék, a civilek és a független sajtó megregulázására rendelt hivatallal. Gondoltam, ehhez egyszerre kellett némi bátorság és naivitás is, hiszen előttük lebeghetett az orvosi kamara példája, amikor, ugye, a kamara szakmai értékek mentén történő ellentmondása nyomán két nap alatt született a jogaikat durván megnyirbáló törvény. Márpedig a bátor kétharmad percek alatt átírhatja azt passzust is, amelyre az ügyvédek éppen hivatkoznak.

Úgy látszik, a prókátorok vezetői is megijedtek saját kurázsijuktól, mert pár nap elteltével nagyon is rendszerbarát nyilatkozatot tettek közzé: szerintük a DK által bemutatott dokumentumok és az azok nyomán megfogalmazott vádak, amelyek a sajátos családi emlékezettel megáldott államfő az ellenzéki párt szerint törvénysértő ügyvédi tevékenységéről szólnak, „súlyosan sértik nem csak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is”. Vegyük sorra:
• Nem az a baj, ha valaki – dokumentáltan – disznóságokat csinált, hanem az, ha ezt valaki nyilvánosságra hozza? Ráadásul ha valaki e disznóságokat feltárja, akkor nem a bűnöst, hanem egy egész szakmát bírálna?
• Kérdéses, hogy az ügyvédek iránt egyáltalán létezik-e a kamara által féltett közbizalom: az Ipsos által Magyarországon, Lengyelországban, Dél-Koreában, Argentínában és Peruban tavaly végzett kutatás szerint a jogászokat kifejezetten megbízhatatlannak tartotta a válaszadók 33 százaléka, és az így vélekedő magyarok 39 százaléka a megbízhatatlansági lista első helyén említette ezt a szakmát.
• Az államfői intézmény iránti közbizalom folyamatos csökkenésében pedig aligha hibáztatható egy múlt heti sajtótájékoztató. Sokkal inkább a személyek, akik a nyomába sem érnek Göncz Árpádnak, Sólyom Lászlónak, Mádl Ferencnek, s akik nem kvalitásaik, hanem az őket jelölő hatalomhoz való hűségük alapján kerültek a bársonyszékbe, még ha nem is viselt mindegyikük OV-monogramos fülbevalót. Így aztán a bizalomvesztés legfőbb oka az a káderpolitika, amelynek elsődleges (kizárólagos?) szempontja az Orbán Viktor személyéhez és rendszeréhez fűződő lojalitás.