Karácsony Gergely pislogott végül először a Márki-Zay Péterrel való farkasszem nézésben, így az előválasztás második fordulójában utóbbi hívhatja ki Dobrev Klárát. A logikus választás, mint az Vági Márton is megírta az Azonnali hasábjain, Hódmezővásárhely polgármestere lenne, ugyanis nem elég, hogy a baloldali szavazatok az elmúlt 12 évben sosem voltak abszolút többségben, de a centrista és jobboldali ellenzékiektől igencsak nehezen elvárható, hogy az ország legelutasítottabb pártjára szavazzanak át. Sok baloldali szavazónak azonban nehezére esne (még ha szíve mélyén tudja is, hogy szükséges) egy markánsan jobboldali karakterre behúzni az x-et (erről bárki meggyőződhet a Telex új videóriportjának megtekintésével is). Ezért mi ebben a cikkben szeretnénk kifejteni, miért ajánljuk baloldali és liberális polgártársainknak is a jobboldali jelöltet.
Először is ismerjük el, hogy nem akkora ez szakadék, mint néhányan láttatni akarják. Ami a társadalmi-kulturális kérdéseket illeti, Márki-Zay konzervatív liberális: a szekuláris állam és a szabadságjogok megrögzött híve. Lehet, hogy feleségével hét gyereket nevelt, és a templomi esküvőjükig nem éltek házas életet, lehet, hogy a helyi egyházközösség aktív tagja, sőt még az is lehet, hogy az abortuszt bűnnek tartja, és a PC-t nem beszéli, de ezeket nem akarja senkire ráerőltetni. Legjobb példa erre, hogy támogatná, hogy az állam polgári házasságban azonos nemű párokat adjon össze.
Kapitalizmus, nem piaci fundamentalizmus
Ami a gazdaságot illeti, természetesen a Márki-Zay által nyugaton megismert piaci kapitalizmus rengeteg kritikára adhat okot, azonban felfoghatatlanul fejlettebb annál a valaminél, ami jelenleg Magyarországon működik. Előbbi rendszerben ugyanis elvárható, hogy egy miniszterelnök a GDP-t időszakosan felhízlaló építkezések helyett a fenntartható fejlődést biztosító versenyképes oktatásba és digitalizációba fektet („beton helyett agyba fektet”, Matolcsy Györgyöt idézve), a közbeszerzéseken a legjobb ajánlatot fogadja el, világos versenyképességi programot hirdet, szigorúan méri az állam hatékonyságát (főleg egy vállalatvezetői tapasztalattal rendelkező miniszterelnök esetében), így talán egy innovatív, exportképes nyugati beütésű gazdaságot hoz létre.
Egyébként nyugodjunk meg, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje nem egy laissez-faire piaci fundamentalista. Bár azt többször hangoztatta, hogy jobboldali emberként alapvetően nem egy szociáldemokrata programot képvisel, az elképzelései számos baloldali elemet tartalmaznak, továbbá a Karácsony Gergellyel való együttműködése során is több ilyen jellegű vállalást tett. A családi támogatások és adókedvezmények rendszerét az alappilléreket megtartva tenné szélesebb rétegek számára elérhetővé, és kibővítené a jelenleg elsősorban felső-középosztályra szabott kedvezményeket, emellett – a kormányzati politikával szemben – a családi pótlékot is emelné. A minimálnyugdíj összegét szégyenteljesnek titulálta, és ennek növelését is fontosnak tartja az állami szféra béreinek rendezésével együtt (különös tekintettel a pedagógusok és a rendőrök bérére).
A magyar politika egyik fontos ütköző zónája az adórendszer, az előválasztás jelöltjei közül pedig egyedül Márki-Zay képvisel az egykulcsos adórendszert támogató álláspontot. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy állítása szerint nincs ellenvetése a progresszív adózással szemben, hiszen a fejlett országok szinte mindegyikében magától értetődik, hogy többkulcsos a jövedelemadó-rendszer. A képet árnyalja, hogy a progresszív adózást rövid távon mindenképpen adókulcs-csökkentéshez kötné, azzal érvelve, hogy egy esetleges adónövelés számos szavazót elriaszthatna az ellenzékre szavazástól. Ezen racionalitást is figyelembe véve, a hatpárti koalíció többségi nyomásával együtt hosszútávon abszolút elképzelhető, hogy egy Márki-Zay-kormány nyugati mintájú személyi jövedelemadó rendszert támogasson, még ha a különböző sávok kulcsai között nem is lenne hatalmas különbség.
Bérlakások, felzárkóztatás
A hódmezővásárhelyi polgármester napjaink egyik legfontosabb – elsősorban a baloldal által napirenden tartott – kérdésére, a lakhatási válság megoldására is tett olyan, a szociáldemokraták által is szorgalmazott javaslatokat, mint az állami bérlakásrendszer bővítése, a fiatalok otthonteremtésének fokozott támogatása. Előbbit, a szociális bérlakás rendszert szülővárosában is az egyik fontos sikerének tartja.
Márki-Zay azt is többször is hangsúlyozta, hogy a szívéhez közel álló ügy a roma felzárkóztatás kérdése. Az erre adott válasza az ellenzéki térfél többi szereplőjétől eltérő, bizonyos szempontból (vélhetőleg pont az eddigi kormányzatok roma felzárkóztatásban való sikertelensége miatt) radikális eszköz, a pozitív diszkrimináció és a romakvóták bevezetése. Egy hatékony roma felzárkóztatás és integráció pedig a mélyszegénység felszámolásában és a társadalmi mobilitás növelésében is hatalmas eredményt jelentene, amin Márki-Zay már polgármesteri mandátuma alatt elkezdett dolgozni a hódmezővásárhelyi PETRA program keretein belül.
Márki-Zay Pétert szokás az ellenzék ellenzékének, anti-establishment jelöltnek feltüntetni, aki a civil szférából jött, akihez nem kötődnek kétes politikai alkuk, és aki nem kötődik sem a 2010 előtti kormányokhoz, sem az elmúlt tizenegy év ellenzéki pártberendezkedéséhez. Saját maga is igyekszik kihasználni ezt a szerepet, és tudatosan eköré építeni az imázsát. A megújulásra és a valódi rendszerváltásra való törekvése a baloldal számára is lehetőséget biztosít személyi és szervezeti átrendeződésre, fiatalításra, vérfrissítésre. Az évek óta identitásválsággal szenvedő, az óbaloldal által dominált magyarországi baloldal modernizálása és politikai versenyképességének növelése minden baloldali érzelmű szavazó számára fontos szempontot nyújthat. Könnyű belátni, hogy Dobrev Klára ezzel a potenciállal nem vagy sokkal kevésbé rendelkezik.
A gesztusok szerepe
Fontos megjegyezni továbbá, hogy bár Márki-Zay a második forduló előtt és alatt is többször fogalmazott meg éles kritikákat a DK-val és a DK-s szavazókkal szemben is, ezek elsősorban nem ideológiai, hanem stratégiai kritikák voltak. Az előválasztáson való győzelme esetén a széthúzás megállítására minden bizonnyal integratív gesztusokat fog tenni a baloldali szavazók irányába, akárcsak az ATV-s bocsánatkérő interjúja vagy a hétvégi beszéde („Jézus is baloldali volt”).
Összességében elmondható, hogy Márki-Zay Péter nyitott a klasszikus baloldali, szociáldemokrata értékekre, és a programja is számos ilyen elemet tartalmaz, ezen felül pedig a magyar baloldal hosszútávú sikerességére is közvetett pozitív hatást gyakorolhat. Nem véletlen az sem, hogy számos baloldali vagy éppen zöldpárti politikus és liberális értelmiségi is őt, a jobboldali konzervatív jelöltet támogatja. Ide tartozik Botka László, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Fekete-Győr András, Orosz Anna, Kőszeg Ferenc, Király Júlia, Mérő László és természetesen Karácsony Gergely is.
Ami a legfontosabb azonban: mindez csekély jelentőségű, ugyanis az ellenzéki pártok – jobb híján – koalíciós kormányzásra készülnek. A nyugat-európai politikát aktívan nem követő magyar választók fejében főleg az elmúlt 12 évben összeégett törvényhozási és végrehajtói hatalom szétválik, többé nem a miniszterelnök dönt mindenről 132 csatlósán keresztül, hanem minden közös programon túli tervéhez szövetségeseket kell szereznie az Országgyűlésben. Ahol pedig már eldőltek nagyjából az erőviszonyok, és minden bizonnyal a Demokratikus Koalíció frakciója lesz a legnépesebb, míg Márki-Zaynak frakciója sem lesz. Ahhoz azonban, hogy a DK a kormánypártok, és ne az ellenzék legnagyobb koalíciója legyen, most a jobbközép jelöltre kell szavazni.
A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
