A főváros sem jobb?

A főváros sem jobb?

Az Óbudai-sziget (Fotó: Óbuda.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ugyan már 10 hónapja elköltöztem a környékről, de előtte hosszú évekig gyakorta, mióta nyugdíjba mentem, szinte minden nap jártam az Óbudai (Hajógyári) szigeten, eleinte három, utóbb két kutyát sétáltatva. Érthető hát, hogy azóta is figyelemmel kísérem a szigettel kapcsolatos történéseket.

Már tavaly decemberben is meglepetéssel olvastam, hogy nagyjából másfél évvel azután, hogy a óbudaiak – petícióval, élőlánccal, tüntetéssel, önkormányzati támogatással – megvédték a szigetet az állam „árvízvédelmi” és parkosítási, valójában nagy valószínűséggel ingatlanspekulációs törekvéseitől, hirtelenjében a főváros állt elő „természetvédelmi” tervekkel, amelyek gyökeres változásokat céloznak a sokak által kedvelt helyet, amely a budapesti kutyasétáltatóknak gyakorlatilag az egyetlen olyan terület, ahol szabadon, póráz nélkül sétáltathatják kedvenceiket.

Az indokok és a célok között nem kevés ellentmondás feszül. A tervezett intézkedések okát a főváros főkertésze elsősorban a szigetet körülölelő galériaerdő és egy, a területen újra felbukkant vadvirág megóvásával indokolta. Mindkét érv elég álságos. 1.) A galériaerdőbe szinte senki nem jár, éppen annak jellege miatt: a kisgyerekesek számára nehezen járható, futásra teljesen alkalmatlan, még a kutyások zöme is kényelmetlennek találja. Tehát nem igazán van kitől és miért megvédeni.

2.) A csillagvirág bizonyára fontos természeti érték, csakhogy pont akkor jelent meg újra a szigeten, amikor csak azok jártak arra, akiket most korlátozni szándékoznak. A pandémia miatt két évig nem volt Sziget-fesztivál, viszont az átlagos látogatói csoportok (gyermekes családok, kocogók-futók, kutyások) talán a vírusmentes időkhöz képest nagyobb számban és gyakrabban látogatták a területet. Tehát nem a lakosságtól kell védeni a virágocskát!

Akkor is kilógni látszik valamiféle lóláb, amikor a felvázolt tervekben olyasmiket lehetett olvasni, hogy át akarják vezetni a szigeten a nemzetközi kerékpáros útvonalat (Eurovelo), hogy össze akarják nyitni a sziget szabadidős területeit az irodáknak és szórakozóhelyeknek otthont adó részeivel, és más hasonló, nem kifejezetten természetbarát elképzeléseket.

Az is elhangzott, hogy a szigetet szebbé akarják tenni, parkosítanak, új sétányokat létesítenek, még több játszóteret építenek, több padot és wc-t telepítenek. Ez bizonyára sokak fülének jól hangzik, de… szép park van városszerte éppen elég. Olyan, amelyik részben rendezett, de őriz valamit a természetességből, tán csak ez az egy. És akiknek erre van igényük, azok járnak ide. Akinek más az igénye, sok egyéb közül választhat. Jól is van ez így: ami működik, ne piszkáld!

Az ügy tehát december-januárban megint felzaklatta a helyi közösséget, amely a kormánnyal vívott csaták után tán másfél évig lehetett gondtalan. Ekkor azt olvastam, hogy a főváros és a civilek között jó légkörű és kölcsönös megértésre törekvő tárgyalások zajlottak. Most viszont arról kaptam hírt, hogy az egyeztetések nem vezettek eredményre, a főváros – bár képviselői kijelentették, hogy semmire nincs pénz – ragaszkodnak az elképzeléseik zöméhez, amiket immár végleges tervekben fognak rögzíteni.

Nagyon fura! Ha nincs pénz, akkor a tervek elkészítésére miért költenek? Annak a pár milliónak biztosan lenne jobb helye, mint egy megvalósíthatatlan terv alkotói honoráriuma. Ha nem tudni, mikor lesz a tervből valóság, miért kell megcsinálni a tervet? Amikor lesz rá keret, lehet, hogy már egészen más célokat kell kitűzni. A pénzhiányra való hivatkozás netán csak azt szolgálja, hogy a civilek reménykedjenek a tervek kivitelezhetetlenségében, és ne tiltakozzanak túl hangosan?

Hogyan lehet olyan célokra (természetvédelem) hivatkozni, amivel ellentétes terveket akarnak véglegesíteni? Lehetséges-e, hogy az egész projekt nem is erről szól, hanem valamiféle ingatlanfejlesztésről, vendéglátó és szórakoztató szolgáltatások betelepítéséről?

És ami talán még az utóbbinál is rosszabb lehetőség: lehetséges-e, hogy ez az egész csak arról szól, hogy a főtájépítész megmutassa-megmutathassa, hogy akkor is neki lesz igaza, ha a civilek a fejükre állnak? Lehet, hogy a kormányzati és a fővárosi apparátusok között nincs is különbség?

A Magyar Hangban megjelenő véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben