Újabb akkugyár-ellenes népszavazási kezdeményezések érkeztek a debreceni Helyi Választási Bizottsághoz (HVB). A négy kérdés mindegyikét magánszemélyek nyújtották be március 3-án, ebből hármat Fónainé Pásztor Enikő. Ő egyike a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 9000 főt ígérő óriásberuházása miatt mozgolódó civileknek, akiket a debreceni tüntetéseken „mikepércsi édesanyák” néven emlegettek. Ők fogalmazták meg a kérdéseket, amelyeket – a törvényi előírás alapján – egyiküknek szervezőként névvel is vállalnia kellett.
A mikepércsi édesanyák szavaztatnának
A debreceni választási bizottságnak benyújtott kérdésekben közös, hogy nem a vízigénnyel vagy a kibocsátási határértékekkel kapcsolatban fogalmaztak meg bennük kérdéseket – szemben azokkal, amelyeket februárban elutasítottak. Az egyikben például lakott területtől meghatározott távolságon belül tiltanák meg az akkumulátorüzem létesítését: „Egyetért-e Ön azzal, hogy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem csak lakott területtől 15 kilométerre létesülhessen Debrecen közigazgatási területén?”.
A másik két kérdése is hasonló elven alapul:
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén ne lehessen veszélyes anyagokat használó akkumulátor gyártással kapcsolatos tevékenységet végző üzemet létesíteni?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne épüljön meg a CATL Contemporary Amperex Technology Co., Limited cég és leányvállalatainak gyára Debrecenben?”
– Nem hirtelen döntöttünk a kérdések benyújtásáról, régóta terveztük. Időközben tisztázódott számunkra, hogy nem kell debreceni lakcímmel rendelkezni a helyi népszavazás kezdeményezéséhez. Voltak mintáink a népszavazási kérdések megfogalmazására. Alapelvünk volt, hogy egyszerű, egyenes kérdéseket tegyünk fel, ne hosszú, összetett mondatot adjunk be. Arra mutassunk rá, hogyan nem lehet akkumulátorgyárat építeni – mondta el érdeklődésünkre Fónainé Pásztor Enikő, aki hivatalosan „nevére vette” a népszavazási kezdeményezést.
A kérdéseket a mikepércsi édesanyák fogalmazták meg, akik korábban gyalogos demonstrációt is szerveztek lakóhelyükről a szomszédos Debrecenbe. Noha az ellenzéki pártok azóta több megmozdulást is meghirdettek Debrecenben, az általuk szervezett januári tüntetésen vettek részt eddig a legtöbben. Fónainé Pásztor Enikő azt mondta, azt szeretnék elérni, hogy az emberek megkérdezése nélkül ne lehessen ilyen közel a lakókhoz veszélyes anyagokkal dolgozó akkumulátorgyárat építeni. A gyár ugyanis közelebb lesz Mikepércshez, mint a Debrecen nyugati felén élőkhöz. Emiatt egyébként február elején egy 12 ezer aláírást is tartalmazó petíciót is átadtak Szekeres Antal debreceni jegyzőnek, de Pásztor Enikő elmondása szerint eddig nem kaptak rá választ.
Kitért arra is, hogy szándékosan egyszerűek a kérdések, nincsenek azokban konkrét értékek meghatározva. Szavai szerint ennek oka az, hogy mindenki tudjon rá válaszolni.
Tart-e attól, hogy a debreceni választási bizottság majd ezeket is alaptörvény-ellenes állapotot előidéző kérdéseknek minősíti, és emiatt megtagadja a hitelesítést? – kérdeztük. Fónainé Pásztor Enikőnek meggyőződése, hogy az nem ütközik alaptörvénybe, ha megkérdezik a lakosságot arról, ha olyan létesítményt építenek a lakókörnyezetükbe, amelyik a lakókörnyezetüket alapvetően befolyásolja. – A Debrecen és Mikepércs közötti út már most is túlterhelt a megyeszékhelyre ingázóktól. És még erre akarják ráengedni a gyár forgalmát is. Már ez is alapvetően befolyásolja az itt élők életét, és más környezeti terhelésről még nem beszéltünk – fogalmazott.
Március 15-én 10 órára a nemzeti ünnep alkalmából a „mikepércsi anyák” demonstrációt hirdettek a bő 5000 lakosú település főterére. Kérdésünkre, kiket fog össze a „mikepércsi anyák” elnevezés, azt mondta: a megmozduláson azt szeretnék megmutatni, hogy kik ők. A mozgalmuk 12-15 édesanyát jelent – akikhez édesapák is tartoznak –, szavai szerint ők kapták fel először a fejüket Mikepércsen arra, hogy mi épülhet a település és a Debrecen közötti területen. Mindannyian különböző korosztályba tartoznak, különböző korúak a gyermekeik is. Fónainé Pásztor Enikőnek már unokái is vannak. – Amikor kezdtünk, mindannyian féltünk. De sokkal jobban féltjük a gyerekeinket, vagy én az unokáimat. Nekem nincs mitől tartanom, mivel én már nyugdíjas nagymama vagyok – magyarázta érdeklődésünkre.
Egy további kérdést is beadtak
Egy másik személytől, Bíró Zoltántól ugyancsak március 9-én érkezett népszavazási kezdeményezés a HVB-hez. Az ő kérdése is ezen a síkon mozog: „Akarja-e Ön, hogy Debrecen közigazgatási területén akkumulátor gyártó üzemet létesítsenek?”.
A Helyi Választási Bizottságnak ezúttal is 30 napon belül kell döntenie a kérdések hitelesítéséről. A népszavazásról szóló törvény megmutatja, hogy milyen jogszabályoknak kell megfelelni a kérdések esetében, az előző körben elutasított három kérdés pedig azt körvonalazza, hogy a HVB milyen szempontok szerint gondolkodik. Ezek alapján az Alaptörvénynek való megfelelés az egyik ilyen szempont.
Az előző, februári körben elutasított kérdésekről a HVB azt állapította meg, hogy „alapvető jogok korlátozására irányul”. Ebből következően a kérdés népszavazásra bocsátása sértené az alaptörvény magántulajdonra vonatkozó és a szabad vállalkozást biztosító rendelkezéseit. Dobrossy István, önkormányzati és közigazgatási ügyekben járatos ügyvéd-jogász lapunknak azt nyilatkozta, hogy ez az indokolás gyakorlatilag lehetetlenné teszi bármilyen hasonló tárgyú népszavazási kérdés hitelesítését, hiszen a legtöbb ilyen kérdés valamilyen gazdasági érdek érvényesülésének korlátozására irányul.
Tavaly ősszel egyébként hitelesített a választási bizottság helyi népszavazási kérdéseket. A kérdéseket benyújtó LMP azonban nem vette fel a támogató aláírások gyűjtésére szolgáló íveket, így a határidő úgy futott ki, hogy a párt egyetlen aláírást sem gyűjtött.
