Az amerikai Pfizer és a német BioNTech hétfőn jelentette be, hogy a koronavírus elleni oltóanyaguk hatékonysága 90 százalékos az előzetes kísérleti eredmények alapján. Erről röviden annyit érdemes elmondani, hogy a tesztelés harmadik fázisa több mint 43 500 fős mintán fut, a résztvevők felének adják be ténylegesen az oltást, a másik fele placebót kap. Eddig 94 önkéntes kapta el a koronavírust úgy, hogy ők korábban nem voltak fertőzöttek. Közülük is csak 9 volt olyan alany, aki tényleg meg is kapta a két védőoltást, tehát a cégek által fejlesztett vakcina igen hatékonynak tűnik.
A bejelentést sokan mérföldkőnek tartják a világon, el is kezdődött a versenyfutás. A brit Independent napilap értesülései szerint a két cég gyártókapacitásainak nagy részét, több mint 80 százalékát már le is kötötték a gazdag országok. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az EU 300 millió vakcina leszállítására kötött előzetes megállapodást, az Egyesült Államok egy korábbi megállapodás értelmében összesen 600 millió, míg Nagy-Britannia 40 millió, Japán pedig 120 millió adag oltóanyagra adott le megrendelést.
A példátlan tömegű vakcinagyártásnak azonban számos buktatója van, most éppen különleges fagyasztókat keres mindenki. Az mRNS-alapú Pfizer-vakcina egyetlen igazi hátrányának ugyanis az tűnik, hogy különleges – mínusz 70 Celsius-fokos – tárolást igényel, ha ennél melegebb környezetbe kerülnek a fiolák, a szérum hatástalanná válik. Ez súlyos logisztikai problémát jelent, hiszen így nehéz eljuttatni az oltásokat a beoltandó lakossághoz. Normál esetben egyébként 2 és 8 fok közötti hőmérsékleten kell tárolni az oltásokat.
Erre a helyzetre már szeptemberben figyelmeztetett a DHL és a McKinsey tanulmánya, mely szerint a világ népességének nagyjából kétharmada él olyan helyen, ahol a koronavírus elleni vakcinához való gyors hozzájutást jelentősen nehezítheti majd, hogy nem állnak rendelkezésre az oltás fagyasztásához szükséges berendezések. Emiatt Robin Shattock, az Imperial College London szakértője a Pfizer ellenanyagát nem is javasolja a trópusi égövben elhelyezkedő országok számára, nekik valószínűleg más megoldás után kell nézniük.
Az Egyesült Államokban már megkezdődött a versenyfutás az ultra fagyasztókért, csak éppen kevés van belőlük – adja hírül a Reuters hírügynökség. Pedig az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) igyekezett mindenkit visszatartani attól, hogy pánikszerű vásárlásba kezdjen, mivel azon dolgozik, hogyan lehet megoldani a „Pfizer nagyon bonyolult tárolási és kezelési követelményeit”. A CDC szóvivője elmondta, hogy az első vakcinaadagok korlátozott mennyiségben állnak majd rendelkezésre, és gyorsan be kell őket vetni, tehát még nem lesz szükség azonnal speciális hűtőkre.
Ennek ellenére megindult a roham az 5-15 ezer dolláros (mintegy 1,5-4,5 millió forintos) hűtőkért. Ennek gyártói között található az amerikai Thermo Fisher Scientific Inc., a Helmer Scientific, a Stirling Ultracold és a luxemburgi B Medical Systems. Egyes becslések szerint az amerikai szövetségi államok harmada vásárolt már az ultra fagyasztókból, más államok viszont arról tájékoztatták a CDC-t, hogy problémákra számítanak az ultra fagyasztók korlátozott kínálata miatt. Van, ahol már várólisták alakultak ki. Egyelőre azonban még nem indult be olyan pánikvásárlás, mint tavasszal, amikor a lélegeztetőgépekért álltak sorba az egészségügyi intézmények az egész világon. A Thermo Fisher bejelentette, hogy számított a kereslet felfutására és elég berendezés van raktáron is. A Helmer Scientific azonban már kapacitásbeli korlátokkal küzd, az új megrendeléseket csak jövőre tudja teljesíteni. A Stirling Ultracold csak Észak-Dakotának hatezer darab hordozható, ultra-mélyfagyasztótáskát adott el.
A Pfizer vakcinája már csak hetekre van az engedélyezéstől, amint megkapja a végső jóváhagyást, azonnal megkezdik a szétosztását. A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint az oltóanyag már decemberben Európában lesz. A cég idén 50 millió, jövőre 1,3 milliárd oltóanyag előállítását ígérte. Az oltóanyagokat száraz jéggel hűtött bőröndszerű konténerekben szállítják majd, ezeket naponta csak kétszer lehet kinyitni, és mindössze két hétig tarthatók így. Ebből is látszik, hogy milyen szigorú követelményeknek kell megfelelni.
A Moderna által fejlesztett vakcina kedvezőbb lehet annyiban, hogy mínusz 20 Celsius-fok is elég a tárolásához. A német CureVac mRNS alapú CVnCoV vakcinája pedig – amely a klinikai tesztek második fázisában tart – három hónapon át rendes hűtőhőmérsékleten, +5 fokon is tárolható, miközben nem veszít a hatékonyságából, és egy napig kibírja a szobahőmérsékletet is. Ez az a cég egyébként, amelynek munkájába a Tesla is besegít, mint azt néhány hónapja Elon Musk, a Tesla vezetője jelentette be.
Ami a távolabbi országokba való szállítást illeti, abból is adódhatnak problémák, hogy a légiközlekedés most eléggé alapjáraton ketyeg. A DHL-tanulmány a kiszállítás kapcsán a következő két évben 15 ezer repülőúttal számol. Bár a járvány miatt most számos utasszállító járat marad ki, amely csomagot is szállít, a légitársaságok jó eséllyel kizárólag az oltások kiszállítása céljából is elindítják a járataikat, ha szükség lesz rá – idézi a DHL kereskedelmi igazgatóját a G7.
Az amerikai egészségügyi tárca jelenleg arra számít, hogy amennyiben a gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezi a Pfizer-BioNTech oltóanyagát, akkor novembertől havonta mintegy 20 millió adag érkezhet az országba. Ugyanakkor – bármely vakcináról is van szó – több amerikai szövetségi állam is ellenőrizni szeretné azok biztonságosságát és hatékonyságát a lakossági bevezetés előtt. A New York-i kormányzó mellett Gavin Newsom kaliforniai kormányzó is bejelentette, hogy az állam addig nem osztja ki az oltást, amíg saját szakértői testülete meg nem vizsgálja a vakcina biztonságosságát. Washington, Oregon és Nevada október 27-én csatlakozott Kalifornia oltásbiztonsági felülvizsgálati csoportjához.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, a jövő héten első európai országként Magyarországra érkezhet az orosz oltóanyagminta – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Facebook-videójában arról beszélt, hogy már csak az utolsó orosz egészségügyi minisztériumi engedély hiányzik ahhoz, hogy tíz dózis vakcinamintát küldjön Oroszország. Hozzátette: ezt a mintát a magyar hatóságok laboratóriumi vizsgálat alá vetik, hogy a legbiztosabb döntést hozhassák az oltóanyag magyarországi használhatóságáról.
Mint ismert, az orosz, Szputnyik V. nevű oltás fejlesztői a Pfizer bejelentésére közölték, hogy az ő vakcinájuk 92 százalékot tud. Kemenesi Gábor virológus Facebook-posztban osztotta meg a versenyfutással kapcsolatos aggodalmait: „Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, sőt tudom, hogy kiváló tudósok dolgoznak azokban az országokban is.” A problémát abban látja, hogy leginkább politikai szintű bejelentések formájában értesült a világ ezeknek a vakcináknak a bevetéséről és félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is figyelmeztet vakcina-nacionalizmus veszélyeire.
Az EurópaI Unió eddig négy potenciális oltásra szerződött le (AstraZeneca, Sanofi-GSK, Johnson & Johnson, illetve Pfizer-BioNTech), és kettő ügyében tárgyal (Moderna és CureVac), az orosz Szputnyik egyelőre nincs köztük, mint ahogyan kínai vakcina sem. Az EU nem tiltja, hogy egy tagállam akár orosz vagy kínai vakcinát rendeljen: vészhelyzetben az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül is lehet oltóanyagot használni, de ekkor az összes felelősség az adott tagállamra hárul.
– Magyarország vakcinakapacitást eddig egyetlen céggel kötött le: az EU-s megállapodás értelmében az AstraZenecával, ennek értelmében Magyarország mintegy 6,5 millió vakcinára lehet jogosult 13 milliárd forint értékben – ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondta korábban.
