A kormányközeli felmérések mást próbálnak sugallni.
Egy most vasárnap tartott választáson a pártot választani tudók 55 százaléka szavazna a kormányoldalra és 43 százalékuk az ellenzéki közös listára – közölte a kormányközeli Nézőpont Intézet. Szerintük a Fidesz szinte valamennyi társadalmi csoport körében megelőzi az ellenzéket, kivéve Budapestet, ahol a baloldal áll 59, míg a jobboldal 39 százalékon. Emellett az aktív szavazók 70 százaléka mondta nekik azt, hogy a Fidesz győzelmére számít és csak 16 százalékuk várja Márki-Zay Péterék elsőségét.
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása december 13–15. között ezer fő telefonos megkérdezésével készült.
Más képet mutat a DK-közeli IDEA Intézet napokban közzétett friss közvélemény-kutatása: eszerint az év utolsó heteiben nem változtak jelentősen a választók preferenciái. Az előválasztás lecsengését követően az ellenzék kissé elcsendesedett, tovább nem erősödött, viszont a Fidesz sem ért el áttörést. Az IDEA reprezentatív felmérése szerint november végén, december elején az ellenzéki összefogás közös listájának támogatottsága a választókorú népesség körében a Fidesz-KDNP listájával azonos. Méréseik szerint e tekintetben mindkét oldal 38 százalékon áll.
Ami a pártok támogatottságát illeti, a Fidesz az előző hónaphoz képest egy százalékpontot javított, így jelenleg 35 százalékon áll. Idén most áll a legnagyobb támogatottságon a kormánypárt. Az ellenzéki pártok összeadott támogatottsága 33 százalékos. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom tekintetében egyaránt 3–3 százalékot mért a közvéleménykutató.
A Republikon is közzétette a napokban kutatását: eszerint az év elejéhez képest mintha semmit sem változtak volna az erőviszonyok az ellenzéki összefogás és a kormányoldal között: együtt 3 százalékponttal vezetnek a teljes népesség, és 5-tel a pártválasztók körében a Fidesz előtt.
A Nézőpontnál publikáltakhoz hasonló eredmények láttak napvilágot a közelmúltban a 444.hu oldalán, a titokzatos ellenzéki kutatás a Fidesz–KDNP óriási, 14 százalékpontos vezetését mérte a 32 százalékos támogatottsággal bíró ellenzéki listával szemben. A cikk szerint az ellenzék lendületet vesztett az előválasztás után, passzívitásba csúszott, így a Fidesz sikeresen tudta növelni a bázisát. Ennek napvilágra kerülése után lapunk megkeresésére Márki-Zay Péter komolytalannak nevezte ezt a felmérést, mint mondta, ez nem egy reprezentatív közvélemény-kutatás volt. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint itt inkább az a kérdés, kinek az érdekében állhatott ilyen adatok nyilvánosságra hozatala, mert az valószínűleg nem az ellenzék győzelmén dolgozik.
Az Index meg is szerezte a nagy vihart kiváltott kutatást, amely a készítők szerint sem alkalmas pártpreferencia jelzésére. A portál szerint az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült.
Ebben többek között vizsgálták nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal.
