„Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni”

„Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni”

Tüntetők a Kossuth téren 2022. október 5-én (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Október 14-ére sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is, miként a PDSZ is. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint nem véletlen, hogy a csütörtöki kormányinfón tett Gulyás Gergely bejelentést a pedagógusok tervezett béremeléséről. E szerint 2025-re bruttó 777 673 forint lehet a pedagógus átlagfizetés – ha a diplomás átlagbér magasabb lesz a most kalkuláltnál, akkor azt a miniszter szerint a pedagógusbérek is követik majd. A hátrányos helyzetű régiókban a tervek szerint nem a diplomás átlagbér 80, hanem 90 százalékát keresnék a pedagógusok.

– Az elmúlt egy évben, amióta a sztrájkbizottság működik, ez már a sokadik bejelentés a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. Már az indexálást és az értékkövetést tekintve is a harmadik dátum, ami elhangzott. Arról viszont ne feledkezzünk meg, hogy a kormány csak akkor tarthatja be Gulyás Gergely mai kormányinfón tett ígéretét, ha meg tudnak állapodni az unióval a forrásokról – fogalmazott Gosztonyi Gábor. – Minden, ami ma elhangzott, csupán feltételes mód, amivel nehéz bármit is kezdeni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően már 2025-re elérhetik azt a kitűzött célt, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát kereshessék a pedagógusok. Sőt, ennek részeként 2023-ban a korábban tervezettel ellentétben akár csaknem 21 százalékos is lehet az emelkedés, míg 2024-ben 25, 2025-ben 29-30 százalékos. – Ha mindezt a jelenlegi bázishoz viszonyítják, akkor nemhogy 2025-re, hanem 2028-ra sem fogjuk tudni elérni az átlag diplomás bért, mivel az addigra nyilván változni fog – mutatott rá a szakember.

– De mégis mit tekintenek bázisnak – tette fel a kérdést. – A jelenlegi életpálya bértáblája szerinti összeget, amely főiskolát végzetteknél kevesebb, az egyetemet végzetteknél pedig csak pár ezer forinttal több, mint a minimálbér? Vagy a garantált bérminimumot? Esetleg „alapbéresítik” az eddigi százalékos szakmai ágazati bérpótlékot? Ezek a kérdések egyáltalán nem tisztázottak, semmi konkrétum nem hangzik el ezekkel kapcsolatban. Nem beszélve arról, hogy a szakképzésben dolgozók béremeléséről egyáltalán nincs szó, de még nincs is meghatározott összeg a 2023-as állami költségvetésben.

Gosztonyi Gábor szerint nem véletlen, hogy a csütörtöki kormányinfón tett Gulyás Gergely bejelentést a pedagógusok béremeléséről, véleménye szerint így akarják eltántorítani a pedagógusokat a holnapi sztrájktól. – Nagyon remélem, hogy az oktatásban dolgozók átlátják, miről is szól ez a bejelentés. Nyilván az volt a szándék, hogy így tompítsák a tankerületi túlkapásokat, de bízom benne, hogy ez semmilyen szinten nem fogja befolyásolni a holnapi akciót – hangsúlyozta Gosztonyi Gábor. – Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, nem hagyjuk magunkat hitegetni ilyen semmitmondó információkkal. Addig folytatjuk ezeket az akciókat, amíg nincs döntés a brüsszeli forrásokról, illetve az érdemi béremelésről, másrészt amíg a sztrájkbizottság és a kormányoldal között nem születik konkrét és aláírt megállapodás.

Gulyás Gergely a mai kormányinfón a polgári engedetlenséghez folyamodó pedagógusok elbocsátásáról azt mondta: Magyarországon senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésben jogszerűen vesz részt. A tüntetéseket elmondása szerint figyelemfelhívó tüntetéseknek tekintik, de a jogszabályokat be kell tartani. – A polgári engedetlenség nem jogi kategória, mert jogellenes – mondta, de szerinte a polgári engedetlenség „nem anyagi előnyökért”, hanem morális, erkölcsi, etikai okból folytatható, vagyis szerinte jogos bérkövetelésnek sem lehet így érvényt szerezni, bár – mint később az RTL kérdésére elmondta – a tanárok követeléseivel azonosul a kormány. Erre reagálva Gosztonyi Gábor így nyilatkozott: – Egy normálisan működő demokráciában a polgári engedetlenség létező fogalomnak számít. Az, hogy a kormányoldal úgy tesz, mintha nem létezne, attól az még nem igaz.



A tanárok kirúgásával és a tankerületek által küldött figyelmeztető levelekkel kapcsolatban az alelnök elmondta: – A hatalom csupán felhasználja a tankerületeket, ők csupán postások. A Belügyminisztériumból, vagy épp a Karmelita kolostorból érkezhetnek ezek az utasítások. A PSZ szerint a 12 éve regnáló hatalom arroganciája nagyon rossz irányba visz, egyáltalán nem segíti a megbékélést. A kérdés persze még mindig az, mi a célja a kormánynak ezzel a folyamatos erőfitogtatással?