Na, ez zseniális volt, az eddigi legjobb – mondta egy hölgy kifelé menet a teremből, és nem volt egyedül a véleményével. Az atomenergia nem feltétlenül az a téma, amelytől a hasunkat fogjuk a nevetéstől, különösen az HBO-n májusban bemutatott Csernobil című minisorozat után. A Tanácstalan köztársaság vitaest-sorozatának november 22-i állomása azonban bizonyította, hogy legyen bármilyen komor az apropója, egy beszélgetés még akkor is lehet szórakoztató, ha a szigorú szakmaiság mentén a beszélgetők nem riadnak vissza a kényes témáktól. Péntek este pedig egymást érték a kényes témák, ami nem is csoda, hiszen az elkövetkező 3-400 ezer év legkomolyabb beruházása, Paks II. került terítékre.
A Karátson Gábor Kör és az ELTE TáTK humánökológia mesterszak közös rendezvényének résztvevői a demagóg és populista érveket többnyire messze elkerülve, a tényekhez ragaszkodva mutatták be a projektet, hangot adva a kételyeiknek, amelyek közül a legfontosabb talán az, hogy a beruházást sem társadalmi, sem szakmai vita nem előzte meg. – Ezekre a jelenlegi politikai környezetben nem is nagyon van igény és lehetőség – fogalmazott az egyik szakértő. Állítására éppen a péntek esti esemény cáfolt rá: lehet értelmes és termékeny vitát folytatni ma, Magyarországon. Az más kérdés, hogy ebből mi jut el a kormányhoz, vagy a Roszatom vezérkarához.
Mintha léghajót építenénk a süllyedő Titanicból | Magyar Hang
Létezik-e megoldás az ökológiai válságra a kapitalizmuson belül, vagy a katasztrófa elkerüléséhez meg kell haladnunk a jelenlegi rendszert? A hagyományokhoz híven kérdéssel indult a Tanácstalan köztársaság vitaest-sorozata újabb állomása. A Karátson Gábor Kör és az ELTE TáTK humánökológia mesterszak közös rendezvényének pénteki találkozóján, a korábbi előadásokhoz kapcsolódva a zöld filozófia és gazdasági növekedés problematikus viszonya került középpontba, kevésbé provokatív kérdésfeltevések mentén, és visszafogott optimizmussal fűszerezve.
Paks II. nélkül nem lehetnek klímacéljaink – idézte Orbán Viktor miniszterelnököt Polgár Emese szociológus, az est moderátora. Provokatív felütése megadta a beszélgetés alaphangját, szűk két órán keresztül a hangzatos, de minden szakmaiságot nélkülöző kijelentéseket szigorú kritika mellett magától értetődő egyszerűséggel cáfolták a szakértők. – Lehet természetesen atomenergia nélkül is klímastratégia – fogalmazott Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. – A kérdés azonban ennél lényegesen összetettebb – tette hozzá, ebben – talán utoljára az esten – mind a négy résztvevő egyetértett.
– Az atomenergiának elsősorban szakmai, azt követően szakpolitikai kérdésnek kellene lennie – mondta Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tudományos főmunkatársa. Az állításában rejlő kritika szerint a józan ész diktálta sorrend ellenére az atom mindenekelőtt a politikai propaganda eszköze, a társadalom oldaláról nézve pedig misztikus jelenség. Ezt az információhiány okozza, így bár a radioaktivitást a tudomány már nagyrészt érti, mégis sok a tévhit az atomenergiával kapcsolatban.
A következő kérdés ezek után adta magát: szükségünk van-e Paks II.-re? Felsmann Balázs szerint, ha a kérdés úgy szólt volna, hogy a jelenleg üzemelő Paks I. leállása után, szükségünk van-e egy új atomerőműre, akkor arról lehetne (lehetett volna) vitát folytatni. Ez a hajó azonban elment, hiszen a kormányzati döntés már megszületett anélkül, hogy érdemi vitát folytattak volna róla. Az igazi kérdés azonban az, hogy ha a jelenleg is üzemelő erőmű blokkjai kikerülnek a rendszerből, milyen vegyes energiaforrást találunk, amely jól támogatja azt az átmenetet, amelynek a végpontja az, hogy csak megújuló energiával teljesítsük az igényeket.
Margóra szorult az értelmiség, harmadvonalbeli szereplők a politikában | Magyar Hang
Az értelmiség mára kiszorult a demokrácia működtetéséből, a helyi választási kampányokban sokkal több szó esik nagypolitikai kérdésekről, mint lokális kérdésekről, az ökopolitikai kérdések pedig - ahogy a hazai belpolitikában - marginálisak helyi szinten is. Néhány tanulság a Tanácstalan köztársaság péntek esti vitafórumáról, amelyet az önkormányzati választási kampány jegyében szervezett a Karátson Gábor Kör és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) humánökológia mesterszaka közösen.
Munkácsy Béla, az ELTE TTK egyetemi adjunktusa hangsúlyozta, olyan rövid időnk maradt az említett átalakulás végrehajtására – alig 10 év –, hogy az alatt nem lehet felépíteni egy atomerőművet. Még ennél is komolyabb probléma, hogy Paks II. csak tovább fokozza az energiaszektorban meglévő centralizáltságot. – Ez egy őrületes melléfogás, amivel nem tudom, milyen nemzetpolitikai célokat próbál szolgálni a kormányunk, de hogy nem a miénket, az biztos – fogalmazott az adjunktus.
Hozzátette, a beruházásnak köszönhetően Magyarország az évszázad végéig nagyon komoly befolyás alá fog kerülni. És ha még ez sem lenne eléggé aggasztó, Munkácsy Béla szerint biztonsági szempontból sem a legkedvezőbb, hogy egy földrajzi pontban helyezik el az ország villamosenergia-termelő kapacitásának meghatározó részét. Minél kevésbé centralizált egy hálózat, annál biztonságosabb – ebben szintén konszenzusra jutottak a beszélgető felek, vagyis minél osztottabb egy rendszer, annál „katasztrófatűrőbb”. És még egy fontos kérdés: hogy mit kezdjünk a kiégett fűtőelemekkel az elkövetkező 300-400 ezer évben? Az atomerőművek által megtermelt villamosenergiánál ugyanis nagyobb energiaigényű lesz az a folyamat, amíg a fűtőelemekről gondoskodni kell.
– A karbonsemlegesség szempontjából kétségkívül jó, de biztonsági szempontból lehetnek kételyeink az atomenergiával kapcsolatban, mondta Tímár Gábor geofizikus, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi docense, aki hangsúlyozta, számára a biztonság mindenekelőtt való. Visszautalva az atomenergia misztikumára, a geofizikus elmondta, bár a radioaktivitást értjük, és az alapvetően nem veszélyes, ám ez csak addig igaz, amíg nem történik baj. – Amikor azonban baj van, akkor nagy baj van – mutatott rá. A 400 ezer éves tárolásra reflektálva elmondta, ilyen távlatban már a földtani változásokat sem lehet elhanyagolni, márpedig a Kárpát-medence geológiai történetét nézve, nem számíthatunk rá, hogy ennyi idő alatt nem történik valami, ami komolyan befolyásolja az atomhulladék tárolóit.
Paks 2: munkagödröt ásnának, mikor még létesítési engedély sincs | Magyar Hang
Süli János stábja lehetővé tenné, hogy a Paks 2 projekt alapozását megelőző munkák, tehát a munkagödör kiásása már akkor megkezdődjön, amikor a blokkok építését még nem is engedélyezték. A bővítésért felelős miniszter tervéről a Direkt36 számolt be, hozzátéve, hogy lépéshez jogszabályt is kellene módosítani, kérve ehhez az Európai Bizottság jóváhagyását.
Hetesi Zsolt a kételyekkel praktikus szempontot állított szembe: a két legfontosabb erőmű a paksi atomerőmű és a mátrai erőmű, ezek bezárása esetén az ország működő nagyerőmű nélkül marad, és kizárólag importra szorul. Márpedig 2037-ig a jelenleg működő erőművek 90 százalékát kivezetik a rendszerből, amelyek pedig maradnak, azok nem az alapellátásra alkalmas erőművek, vagyis Hetesi szerint szükség van egy olyan erőműre, amely ezt ellátja.
– Rossz áthidaló megoldás, de szükség van rá – mondta Hetesi. A legjobb megoldás a villamoshálózat átalakítása lenne, a központosított rendszertől a decentralizált hálózat felé történő elmozdulással, ennek időtartama és költsége azonban gyakorlatilag elképzelhetetlenné teszi ezt a beruházást. Hozzátette, a Paks II.-höz hasonló atomerőmű már működik, de a decentralizált okoshálózat egy egész országra kiterjedően még sehol sem található meg.
Az atomenergia kapcsán kötelezően merül fel a megújuló energia kérdése. Munkácsy Béla Dánia példáján érzékeltette az alternatív források potenciálját, hiszen a skandináv országban a villamosenergia-termelés 40 százalékát a szélerőművek látják el, a távhő számára a hőenergia jelentős részét napenergia termeli, és az 1980-as évek óta fokozatosan kivezették a nagyerőműveket.
Tímár Gábor a már korábban is kifejtett biztonsági szempontok mentén tovább haladva az est talán legriasztóbb tényeit sorakoztatta fel. Paks II. kapcsán lefolytattak egy komoly földtani vizsgálatot, amely megállapította, hogy az atomerőművet egy aktív törésvonalrendszerre építik. A földrengésnek kicsi az esélye, ez a kockázat szinte elhanyagolható, a probléma inkább az, hogy még az apró mozgások is sérülést okozhatnak a reaktorblokk tárolójában. Ennek az a feladata, hogy műszaki probléma esetén annak hatását belül tartsa, és ne engedjen semmit kiszabadulni a környezetbe. Ilyen építmény hiányzott a csernobili erőműből, ezért juthatott ki a reaktor robbanását követően a sugárzó anyag a levegőbe. Egy ilyen több százezer tonnás építmény alatt a néhány centis mozgás is komoly gondot tud okozni. Egyszerű lenne elkerülni a kockázatot, csupán kétszáz méterrel arrébb kellene felépíteni a reaktorblokkot. Mire azonban ez az információ eljutott Aszódi Attilához, a paksi bővítésért felelős akkori államtitkárhoz, már menesztették a kormányból. A Roszatomhoz mostanra már eljutott a földtani vizsgálat eredménye, de még mindig csak a halogatásnál tartanak.
– Így pedig jogi kockázat sem elhanyagolható – fogalmazott Tímár Gábor. – A mátrai erőmű jelenlegi problémáját, illetve az arra adott reakciót látva úgy tűnik, hogy amikor egy bizonyos tulajdonosi körről van szó, amely a mátrai erőművet is birtokolja, akkor az állami szervek nem annyira vehemensek, mint amennyire lenniük kéne. És ugyanez a tulajdonosi kör nyerte el a paksi kiégett fűtőelemeinek elhelyezésére szóló megbízást. – A Paks II. ennek a rendszernek a zászlóshajója. Ha ez bármi miatt kútba esne, sokan azt gondolnák, hogy ez a rendszernek a veresége, ezért tartok tőle, hogy a megfelelő döntéseket nem hozzák meg – hangsúlyozta Tímár Gábor.
Hetesi Gábor igyekezett árnyalni a képet az atomerőmű jelentette kockázat kapcsán, hiszen mint elmondta, a mindennapok során számos olyan tevékenységet végzünk, amely lényegesen nagyobb veszélyt jelent ránk nézve, mint egy atomerőmű. A Paks II. esetében tervezett korszerű technológiának köszönhetően pedig még a legborzasztóbb forgatókönyv esetén a következmények nem mérhetők a nagy katasztrófákhoz. Tímár Gábor mindenesetre hozzátette, hogy a két legnagyobb atomkatasztrófa, Csernobil és Fukusima tanulsága, hogy több magyar megyényi terület vált lakhatatlanná a műszaki hiba miatt, ezt senki sem szívesen vállalná be itthon.
Aszódi Attila: csúszás van, költségtúllépés nincs a Paks 2 projektben | Magyar Hang
Több szakmai kérdésben is másként gondolkodott a paksi bővítés kérdésében, mint Süli János szakminiszter, de a legtöbb pontban ma is megingathatatlan híve a projektnek Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős államtitkári posztról január 15-én menesztett szakpolitikus az Indexnek adott interjújában beszélt minderről.
A kockázat tehát mindannyiunké, de vajon lehet-e beleszólása a társadalomnak Paks II. építésébe, bele kell-e vonni az állampolgárokat a döntésbe? Felsmann Balázs szerint a kormányzatnak világosan kellett volna kommunikálnia, hogy miért fontos a beruházás, és minden ilyen horderejű döntést megelőzően sort kell keríteni társadalmi vitára, ami ez esetben elmaradt. Tímár Gábor egy hasonlattal érzékeltette, hogy Paks II. döntési hatásköre meddig terjed. – Ha otthon elromlik a hűtőszekrény, politikai kérdés, hogy mit csinálok, kicserélem egy másikra, vagy áttérek egy olyan életmódra, amely nem igényel ilyen eszközt. Ez a választás komolyan befolyásolja a családi költségvetést, vagyis politikai döntés. Ha az új hűtőre szavazok, onnan már szakmai kérdés, hogy milyen típust vásárolok. Ennek mintájára a népet nem lehet kihagyni a Paks II.-ről szóló döntésből. Az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent az érdemi vita lehetősége, és 2010 óta gyakorlatilag megszűnt, az egyetlen eszköz, amellyel a nép ma, Magyarországon valóban dönteni tud, az a népszavazás.
Munkácsy Béla a nép döntése kérdésében szkeptikus, mivel a „közszolgálatinak nevezett média” segítségével a kormány folyamatosan félretájékoztatja az embereket, és ha népszavazásra kerülne sor, sok 10 milliárd forintot költenének arra, hogy a propagandájukkal meggyőzzék a népet. – Hogy mindenkinek világos legyen, Paks II. arról szól, hogy tízezermilliárd forintból mennyit fognak ellopni. Ha csak a tíz százalékát ellopják, már az is rengeteg pénz. Korábbi gondolatmenetét folytatva válaszolt Munkácsy az utolsó, közönség által feltett kérdésre is, hogy mi legyen az uránbányák sorsa, ki dolgozzon az uránbányában? – A politikusokat küldeném oda, ha atomerőművet szeretnének, menjenek le, és bányásszanak.
