Az ápolásra szorulók száma az EU-ban a 2019-es 30,8 millióról 2050-re 38,1 millióra emelkedhet, de már most több az ellátást igénylő, mint ahány férőhely és ápoló rendelkezésre áll. Ráadásul az állami kiadások sem tartanak lépést az igényekkel.
A Caritas Europe legújabb jelentése – amelyet a Magyar Hanghoz is eljuttattak – 13 európai országban elemzi a gondozási szektor kihívásait: több befektetést, a gondozóknak jobb munkakörülményeket, az ellátás színvonalának javítását sürgetik.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az EU-ban a 65 éves vagy idősebb emberek 46,5 százaléka számolt be arról, hogy időskori gondozási szükségleteiket nem elégítik ki. Ez az alacsonyabb jövedelműek számára halmozottan nagyobb problémát jelent. A Caritas Europe – az egyik legnagyobb szociális szolgáltató – elemzésében szerepel, hogy a súlyos munkaerőhiány és megfizethető gondozási szolgáltatások szűkössége jellemzi leginkább a jelen helyzetet, ami az ágazatba történő újabb befektetések nélkül csak romlani fog.
– Szilárd meggyőződésünk, hogy az idősek méltóságának tiszteletben tartása azt jelenti, lehetővé kell tenni számukra, hogy a lehető leghosszabb ideig önálló életet élhessenek, közösségi alapú szolgáltatásokat és támogatást kínáljunk szükségleteiknek, kívánságaiknak megfelelően – kommentálta a felmérés eredményeit tudósítónknak Maria Nyman, a Caritas Europe főtitkára. – Ennek érdekében Európának jelentősen meg kell reformálnia tartós ápolási szektorát, megadva az érintetteknek a megérdemelt elismerést és támogatást, hogy valóban minden ember méltósággal öregedhessen.
A jelentésben hangsúlyozzák, hogy egyre többen nehezen jutnak hozzá a gondozási szolgáltatásokhoz, és a magas költségek miatt milliók maradnak ellátás nélkül. 2050-re a 80 év felettiek száma 88 százalékkal növekszik, a közkiadások viszont nem tartanak ezzel lépést. Figyelembe véve az ellátás magas költségeit, továbbra is az informális gondozókra – családtagokra, szomszédokra és/vagy önkéntesekre – kell számítani. Nem újdonság, hogy a gondozók többsége nő, akik gyakran rossz munkakörülményeket tapasztalnak, és alacsony a fizetésük. Az EU gondozási ágazata nagymértékben támaszkodik az „olcsó” migráns munkavállalókra, akik közül sokan elhagyták hazájukat a magasabb jövedelemért és külföldi jobb feltételekért, ami viszont negatív hatással lehet a hátramaradt családokra.
A dokumentum a Caritas néhány sikeres és innovatív gyakorlatát is bemutatja, mint például a „telemedicina”, amely az alacsony jövedelmű idős kelet-európai polgárokat összeköti a városi orvosokkal és ápolónőkkel, akik digitális eszközökön keresztül képesek nyomon követni pácienseik állapotát, és szükség esetén beavatkoznak. A jelentés az EU-n belül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Luxemburg, Lengyelország, Románia és Spanyolország, az EU-n kívül pedig Moldova, Grúzia, Szerbia és Ukrajna adatait tartalmazza. A felmérésben magyarországi karitász szervezet nem vett részt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/26. számában jelent meg június 30-án.
