Újra megjelent Oliver Sacks, „az orvoslás koszorús költője” egyik leghíresebb műve, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét. A neurológus az orvosok között kimagasló népszerűségnek örvendett esetleírásokat tartalmazó műveivel.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Az író a választás eredményéről, a Digitális Íróakadémiától felvett pénzekről, Orbán János Dénesről és a magyartanárok hősiességéről. Interjú!
A könyv főhőse remek mesélő és sohasem köntörfalaz. Néha zavarba ejtő nyíltsággal szól szexuális és szerelmi életéről, ivásról, drogokról, dilemmákról, gondokról és örömökről.
Az Ellis Island utolsó őre azért is remek regény, mert elbeszélője valóban bevonódik, ezzel felfedezve, hogy segítség helyett sokszor épp kifejezetten kegyetlen döntéseket kell hoznia.
Bár Hararinak vannak meglepő meglátásai, rávilágít esetleg ritkán felmerülő összefüggésekre, a 21 lecke a 21. századra tematikailag a legkevésbé sem meglepő.
Lassú folyású, elmélyült könyv a Csendélet, amely arra emlékeztet: ünnepelni kell az életet.
Ez a kézikönyv az „amatőr” megfigyelőknek szól, akiket most szippantott be ez a hobbi, és most ismerkednek a technikákkal, a felszereléssel, a határozással és persze magukkal a fajokkal, azok küllemével és hangjával.
A koronavírus-járvány csak fokozta lemaradásunkat a térségbeli és nyugat-európai államokhoz képest.
Tragikus történet a Babits családé, a pitiáner támadásokról, sértésekről még hetven-nyolcvan évvel később is fájdalmas olvasni.
A Mindent tudni akarok az állatokról című képes enciklopédia rengeteg fotó és rajz (illetve némi szöveg) segítségével sok érdekességet mutat be a legkülönbözőbb, persze főként egzotikus állatokról.
Németh Róbert első regényében, a Nem vagyok ittben több generáció is magára ismerhet.
Száz éve született Halász Péter, aki a Kádártáncban megfogalmazta, miért imádkozhatnak a magyarok a diktátorukért.
Elsősorban Kutasy Mercédesz fordító érdeklődésének és kitartásának köszönhető, hogy ezt az ötven évvel ezelőtti regényt végre magyarul is olvashatjuk.
Az évszázadok óta tartó kutatás sok esetben inkább ártott a város valós életéről meglévő tudásunknak, mintsem használt volna.
Az első magyar állami kultúrmisszió kulisszatitkaiba enged betekintést az isztambuli Magyar Kulturális Intézetet vezető Fodor Gábor kötete.