Murányi Gábor öt évtizede, kitartó szenvedéllyel, mély filológusi alapossággal, az életműre biztos tudással és ízléssel rezonálva foglalkozik József Attilával.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
A művészet segít, hogy jobb emberré váljunk – vélte középiskolás korában Eszter, Hidas Judit új regényének főszereplője, egyben elbeszélője, aki az egész életét meghatározó maximalizmussal falta akkoriban a könyveket.
Abszurd, szórakoztató történetekben nincs hiány a BoJack Horseman alkotója, Raphael Bob-Waksberg kötetében.
Amire nincsenek szavaink, arról gondolkozni sem igen tudunk. Fekete Vince legutóbbi, komor, nehezen befogadható verseskötete, a Halálgyakorlatok kiváló példa erre.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezűttal: Szeifert Natália írót.
Amikor mélyen vagyok, keveset olvasok, és akkor is inkább olyan könyvet, amit már ismerek – mondja az írónő. Könyvespolc.
A világ valaha gyártott legjobb (na jó, sokak szerint legjobb) krimisorozata tesz a krimik törvényszerűségeire, és mindennek a szöges ellentétét műveli.
Károlyi Csaba alapos kérdező – és legfőképpen: felkészült. A beszélgetések alapján a legutolsó részletig ismeri Nádas Péter életművét.
Újra megjelennek Albert Camus művei – olykor régi, máskor új fordításban.
Váncsa István új könyvében irányt mutat, és segít elrugaszkodni a megszokásainktól, újra felfedezni a leghétköznapibb alapanyagokat.
Szakembereket kérdeztünk arról, hogy miként küzdötték le az akadályokat, és milyen év elé néznek a kiadók.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezúttal: Pálos Hannát, a budapesti Katona József Színház színészét.
Gyanúba keveri magát az értelmiségi, aki a tömegsport szépségét kívánja éltetni.
A Mesélő Budapest című könyv szerzője, a közgazdászból lett idegenvezető, Tittel Kinga vallja, hogy a magyar főváros semmiben sem marad el a nagy világvárosoktól, csak „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”.
Miért jellemző annyira korunkra a kötődésképtelenség? Hogyan jutottunk oda, hogy addig keressük a „tökéletest”, amíg végül kifutunk az időből?