Moszkva számára presztízsveszteséget is jelenthet, hogy ukrán titkosszolgálati támadásnak minősítette az Alekszander Dugin lánya ellen elkövetett merényletet. Többek közt erről beszélt megkeresésünkre a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója, Vigóczki Máté, aki szerint meglepő, milyen hamar így értékelték a történteket orosz részről. Ezzel ugyanis azt ismerték el, hogy az ukránok képesek lennének hasonlót végrehajtani az orosz főváros mellett. Az orosz bejelentés után tehát lépéskényszerben lehetnek Putyinék, az ukrán fél pedig máris jelentős támadásra számít. A szakértő szerint viszont nem lehet megjósolni, mi következik, hiszen korábban is rendre tévesnek bizonyultak egyes számítások. Hiába gondolták például sokan, hogy Putyin majd a győzelem napján nyilvánítja háborúvá az inváziót, ez nem történt meg. Most szerdán köszöntik Ukrajnában a függetlenség napját, erre a napra is időzíthetnek az oroszok valami komolyabb támadást, de ezt sem lehet biztosra venni, mert Moszkva szereti azt a látszatot kelteni, hogy külső behatások nem befolyásolják a cselekedeteit. Eddig is annyi történt a különböző fenyegetések után, hogy intenzívebben bombázták Harkivot, de nem támadták például a kijevi kormányzati negyedet, sem olyan infrastrukturális létesítményeket, amelyek az ukránok áram- vagy gázellátását biztosítják. Az orosz állami TASS hírügynökségen egyébként hétfőn közölték, hogy az FSZB szerint a támadást az ukrán titkosszolgálathoz köthető Natalja Vovk követte el. Megszólalt Vlagyimir Putyin is, aki aljas bűncselekménynek nevezte a merényletet.
A hétvégén számoltak be róla a lapok, hogy Moszkva mellett merényletet követtek el Alekszander Dugin lánya, Dárja Dugina ellen. A feltételezések szerint a célpont az apa lehetett, csakhogy ő az utolsó pillanatban átült egy másik autóba. Többek szerint is kifejezetten érzékeny célpontról van szó, hiszen Dugin korábban Putyin tanácsadója volt, egyben a Nagy Oroszország-eszme egyik jelentős ideológusa. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is arról írt oldalán: Dugin, bár nem állt igazán a Kremlhez közel, de szimbólum, és az orosz nacionalisták ezt a támadást Ukrajnán akarhatják leverni.
Mások eközben azt vetették fel, hogy Dugin rég nem olyan jelentős szereplő, hogy kiemelt célpontnak számíthatna. Vigóczki is úgy látja, túlértékelik Dugin befolyását, és sokkal többen felkapták volna Oroszországban a fejüket, ha mondjuk valamelyik állami tévécsatorna főszerkesztőjét éri hasonló támadás. Az viszont túlzás, hogy Dugin valamiféle főideológus lenne, és az orosz államiság kérdése is sokkal bonyolultabb annál, minthogy egyetlen személytől lehetne eredeztetni jelentős népszerűségnek örvendő gondolatokat. Dugin ráadásul 2014 óta erősen marginalizálódott, minthogy a hozzá köthető Novorosszija-terv háttérbe szorult. Az ideológus is azt szorgalmazta, hogy Krím végül kiáltsa ki függetlenségét, másnap pedig kérje felvételét az Oroszországi Föderációba. Ez a terv viszont végül nem bizonyult megvalósíthatónak ilyen formában Kelet-Ukrajnában, így a Kreml hátrább léptette Dugint is. A professzor 2014-ig a Moszkvai Állami Egyetemen a szociológia tanszék vezetője is volt, de ezt a pozícióját szintén elvesztette. Azóta az ideológiája terjesztéséből él, több hírportál és think tank is kötődik a nevéhez, tehát ebből bőven meg tud élni. De közel sem az a központi figura, aki mellé olyan védelmet biztosítanának, hogy hasonló támadás ne történhessen meg. Ha pedig Dugin befolyása erősen korlátos, a lányáé főleg az. Nem véletlen, hogy orosz és ukrán részről is elsősorban Dugin lányaként hivatkoznak rá. Ennek ellenére Duginának kifejezetten jó nyugati kapcsolatai voltak, főleg Franciaországban, a szankciós listán is szerepelt a neve. Alekszander Dugin szintén kifejezetten ismert az európai identitárius körökben.
Nem lehetséges, hogy belső merénylet történt, amit aztán rá lehet fogni az ukránokra? – érdeklődünk. Vigóczki szerint ez már részben az összeesküvés-elméletek szintjén mozog, de a háborúban nehéz tisztán látni, mindenki a másikra mutogat, és nyilván az ukránok sem ismerik el, hogy hasonló jellegű terrorista támadásokat követnének el. Ellentét van ugyanakkor a katonai és polgári hírszerzés között, Dugin pedig inkább előbbihez kötődött. Az FSZB-t számos kritika is érte utóbb, miután tévesen vélekedett úgy, hogy az ukrajnai lakosság részéről majd sokan átállnak az oroszok oldalára.
Mennyire népszerű Dugin az orosz emberek körében? Vigóczki szerint a neve és a művei nem annyira, a gondolatisága már inkább. Az ideológiájával, amit neo-eurázsianizmusnak hívunk, azt hirdeti, hogy az orosz civilizáció nem Európa és a Nyugat része, de nem is Ázsiáé. Helyette egyfajta köztes területen jött létre, az orosz civilizáció története pedig a Nyugattal szembeni folyamatos harcról szól. Ha Dugin nevét kevesen is ismerik, ezt a világlátását annál többen, és sokan osztják is nézeteit.
