Kamala Harris elnökjelölése mellett az ismertsége és az a tény szól, hogy az elnök kampányára Biden és Harris által közösen gyűjtött kampányadomány felhasználására ő lenne jogosult – mondta lapunk érdeklődésére Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa Harris esetleges elnökjelöltsége apropóján. Ha nem Harris, hanem más politikus lesz az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje, akkor elölről kellene kezdeni a kampánytámogatás gyűjtését. Ám időközben az alelnök sajtóhírek alapján már 50 millió dollárt kalapozott össze a kampányra Biden visszalépése óta.
Az Amerikai Egyesült Államokban Joe Biden elnökjelöltségtől történt vasárnapi visszalépése után alakult ki az a helyzet, hogy bő három hónappal a novemberi választás előtt nincs jelöltje a Demokrata Pártnak. Elsőszámú jelöltvárományosként Kamala Harrist – Biden alelnökét – emlegetik, akinek amerikai híradások szerint meglehet a jelöltséghez szükséges támogatói létszám. Ennek tényét egyébként magyar idő szerint mára virradóan Harris is bejelentette.
Mint Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa rámutatott: a demokrata pártelit mindent megtett, hogy a vasárnapig újrázásra készülő Joe Bidennek ne legyen érdemi kihívója. – Erről Robert Kennedy tudna mesélni, aki demokrata elnökjelölt szeretett volna lenni, de tavaly októberben kénytelen volt független színekben indulni. A párt az iowai és a New Hempshire-i előválasztás alkalmával még az előválasztási lapon sem szerepelhetett. Ennek eredményeként is az összes lebonyolított előválasztás alapján papírforma szerint a demokrata delegáltak 99 százaléka Bident támogatta. Ebből viszont nem következik az, hogy ezek a delegáltak automatikusan Kamala Harrist támogatják, vagyis hogy az időközben visszalépett jelöltaspiráns akaratát kötelesek teljesíteni. A 3900 delegáltból legalább 1900 támogatása szükséges Harris jelöléséhez – mutatta be a jelöltté válás útját a kutató.
Nem könnyű alelnökjelöltet találni
Felhívta a figyelmet, hogy óriási kockázatot rejtene magában, ha az augusztus 19. és 22. között tartandó chicagói jelölőgyűlésen nyílt szavazást tartanának, ezért a sajtóban megjelent hírek szerint előzetes virtuális szavazásra kerülhet sor. Ha a chicagói szavazáson Harrisnek meglesz az 1900 szavazata, akkor valóban ő lesz a demokraták hivatalos indulója az elnöki tisztségért. Ugyanakkor jelentős kérdésnek tartja, hogy vajon ki lehet Kamala Harris alelnökjelöltje. Papírforma szerint számos demokrata politikus neve szóba jöhet. – A dilemma lényege: ki az, aki potenciálisan félredobja kormányzói karrierjét – leginkább kormányzók jöhetnek szóba. Nem biztos ugyanis, hogy kockáztatnának, hogy a biztos kormányzói helyüket egy bizonytalan kimenetelű, utolsó pillanatban elővett elnökjelölt mögött alelnökségért kockára tegyék, amely egyébként nem egy fajsúlyos tisztség az Egyesült Államokban. Lehet, hogy a népszerű, demokrata kormányzók inkább érdekeltek Harris vereségében, hogy aztán 2028-ban elnökjelöltként mérettessék meg magukat. Valakit majd persze találnak, és vélelmezem, hogy a pártelit fogja ezt megtenni Harrisnek – mondta Csizmazia Gábor.
Találgatások Michelle Obamáról
Az amerikai sajtó ismét bedobta Michelle Obama – Barack Obama korábbi elnök felesége – nevét, mint lehetséges demokrata jelöltet. A híresztelést egyebek mellett az táplálja, hogy Obamáék még nem álltak ki nyilvánosan Harris mellett. Csizmazia Gábor szerint Michelle Obama imázsát first ladyként és ezt követően is felépítették. Ebből kiindulva nem tartja kizártnak, hogy valamikor a jövőben elnökjelöltként lépjen fel, de ez most nem várható, mivel még nagyobb zűrzavart okozhatna a demokraták soraiban, és nem mellesleg ugyanannak a demokrata delegált-közösségnek a szavazatait kellene megnyernie, mint Kamala Harrisnek.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon mennyiben fog változni Donald Trump és a republikánusok kampánya annak következtében, hogy nem Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje. Szerinte Trump stábjának a kampánystratégiát módosítania kell, ennek következtében a Joe Bident érintő személyes vádak háttérbe szorulnak. Véleménye szerint a kihívónak még így is könnyebb a dolga, mint a demokratáknak. A stratégiaváltás vélhetően abban fog megmutatkozni, hogy a bírálat tárgya nem Biden, hanem a Biden-adminisztráció négy éve lesz. Erről eddig kevesebb szó esett, mert az elnök egészségi állapota elvitte a figyelmet, de a ciklus mérlege annyira nem volt jó. Trump kampányában előkerülhet a bevándorlás, a közbiztonság, az infláció problémái, de az is, hogy a Biden-adminisztráció idején választották meg az amerikai legfelsőbb bíróság első fekete női tagját.
Egy aspektusból azonban a támadások kereszttüzében maradhat Biden személye is. Csizmazia Gábor szerint ugyanis ha elfogadjuk a visszalépést bejelentő levélben eufemisztikusan megfogalmazott érvelést, miszerint Biden nem tud teljesíteni a kampányban, akkor a republikánusok felvethetik: ha nem tud teljesíteni a kampányban, hogyan képes kormányozni még fél éven át. Ráadásul Bidennek immár döntései politikai következményeitől is kevésbé kell tartania. Ezzel kellemetlen helyzetbe hozhatnák a republikánusok Kamala Harrist a elnökjelölti kampányban. Ha ugyanis komolyan veszik a Biden egészségügyi állapotát érintően az elnöki alkalmasság kérdését, elméletileg a 25. alkotmánykiegészítéssel kellene élni. Eszerint ha az elnök nem tudja ellátni feladatát, akkor felmenthető a hivatalából. – Ehhez a kongresszus döntésére van szükség, de az alelnöknek, nevezetesen Kamala Harrisnek kellene kezdeményeznie – hívta fel a figyelmet. Kérdésünkre kifejtette: erre a szcenárióra nem számít, az méltatlan lenne Joe Bidennel szemben, ráadásul még jobban szétzilálná a demokratákat a kampányhajrában.
