Az EU soros elnökeként Emmanuel Macron francia államfő gyors eredményt szeretne elérni, hogy az unióban minél hamarabb bevezessék és a gyakorlatban alkalmazzák a G20 és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által még tavaly kidolgozott és elfogadott, a multinacionális vállalatokra vonatkozó globális minimumadót – írja elemzésében az EUObserver. Az évekig tartó tárgyalások végén a világ legfejlettebb országait és az EU-t tömörítő tömb egy két pilléren nyugvó szabályozásban állapodott meg. Az első azt célozza, hogy a nagy és rendkívül nyereséges multinacionális vállalatok – így a többek között ezt tökélyre fejlesztő technológiai óriások, mint a Google vagy a Facebook – által befizetett adók egy részét csoportosítsák át a székhelyük illetékességi területéről oda, ahol az adott cégek a forgalmat bonyolítják, míg a második pillér 15 százalékos minimális tényleges társasági adókulcsot vezet be. Az Európai Bizottság javaslata egyébként az OECD-megállapodástól eltérően a minimumadót a külföldi és a belföldi leányvállalatokra is alkalmazni fogja.
A francia kormány azért szorgalmazza kifejezetten ezt az új adónemet, mert ez reményeik szerint véget vetne az évtizedek óta létező káros társasági adóversenynek, amelyben az országok egymás adókulcsai alá vágnak, illetve egyéb kedvezményekkel vonzzák magukhoz a multikat. Utóbbiak így elég gyakran nem ott róják le a nyereségük nagy részét, ahol azt megtermelték, hanem különféle alkuk keretében kedvezményesen, vagy adóparadicsomokban adóznak.
Sajtóinformációk szerint Macron és pénzügyminisztere, Bruno Le Maire már márciusra eredményeket szeretne felmutatni az ügyben. Az Euractiv szerint ugyanakkor a lengyel és a magyar kormány lehet a gátja a gyorsaságnak. A portál szerint az uniós pénzügyminiszterek január 18-i találkozóján Tadeusz Koscinski, majd hozzá csatlakozva Varga Mihály fejtette ki nemtetszését. Mint mondták, attól tartanak, hogy a társaságiadó-minimum sietős alkalmazásával az EU gyengébb helyzetbe hozhatja az OECD adómegállapodás első pillérének végrehajtását. (Magyarországon a viszonylag olcsó munkaerő mellett egyébként 9 százalékos társasági adóval igyekszik becsábítani a külföldi befektetőket.) Az írek sem repesnek az ötletért, mivel sok amerikai techmulti hozzájuk telepítette az európai főhadiszállását.
A Nikkei elemzése szerint amennyiben sikerül sok kiskapu nélkül alkalmazni az új szabályokat, akkor ez globálisan évi plusz 150 milliárd dollár adót jelentene, amelynek jelentős része a fejlődő országokhoz kerülne. A kritikusok szerint a 15 százalékos kulcs nem elég, mivel az alig valamivel magasabb a legrenitensebb adóparadicsomokban alkalmazott adó mértékével. Emellett többek szerint a tervezetben sok a kiskapu, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy nyereségük egy részét az adó hatályán kívül tartsák.
A francia elnöknek közben nem csak az uniós tagokkal kell megbirkóznia, hanem a belső lobbival is. Az EUObserver szerint miközben Macron bekeményítene, a francia kormány álláspontja az EU új adózási átláthatósági szabályairól a MEDEF vezető adószakértője által készített dokumentumon alapult. A MEDEF pedig Franciaország egyik legnagyobb vállalati lobbicsoportja. A Le Monde napilap és Contexte hírportál feltárta, hogy a francia álláspont végül hogyan támogatta az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács vállalatbarát álláspontját az adózás átláthatóságáról szóló javaslattal kapcsolatban, amely számos iparágbarát kiskaput tartalmaz. Kérdés az is, hogy mindezek fényében a francia uniós elnökség miként akar szigorítani az EU adóparadicsomokat tartalmazó feketelistáján, amely jelenleg a húsz legnotóriusabb adóparadicsomot nem tartalmazza, és eredetileg a szigor célja épp az lenne, hogy ezek rákerüljenek a listára.
Az Élysée-palotában egyébként úgy számolnak, hogy a globális minimumadó náluk évi 4 milliárd eurós plusz bevételt jelentene. Macron ugyanakkor nem emiatt, mint inkább az áprilisi elnökválasztás miatt szeretne eredményeket felmutatni. A 2022-ben készített közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi államfő 24-27 százalékos népszerűségével jó 10 ponttal vezet minden lehetséges riválisa előtt, ám mivel kétfordulós az elnökválasztás, a második felvonás hozhat még meglepetéseket, ha egyedül marad egy kihívóval. Macron mögött a nacionalista Nemzeti Gyűlés vezetője, Marine Le Pen a második a népszerűségi listán, míg tőle 1-2 százalékkal lemaradva követi őt a korrupciós ügyei miatt elítélt volt elnök, Nicolas Sarkozy alapította jobbközép Republikánus Párt politikusa, Valérie Pécresse, aki Sarkozy alatt – 2007 és 2011 között – a felsőoktatásért és kutatás-fejlesztésért, majd 2012-ben a költségvetésért felelős miniszter volt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/5. számában jelent meg január 28-án.
