Szétteríti a fogyasztók között a gázáremelkedés többletköltségeit Németország. A bevezetett illeték miatt egy átlagos család havonta 40 eurós (jelenleg körülbelül 16 ezer forintos) többletköltséggel számolhat. Az intézkedésre azért van szükség, mert a gázszolgáltatók nehéz helyzetbe kerültek - az orosz gázszállítások kimaradása miatt a máshonnan kell beszerezniük a gázt, de a szerződésben rögzített tarifákon egyelőre nem módosíthatnak, vagyis a piaci árakat nem háríthatják tovább a fogyasztókra. Erre azonban a hosszú távú szerződések lejártakor sor fog kerülni. Az alacsonyabb keresetűek Németországban is nehezen fogják tudni kigazdálkodni a piaci gázárat. A jelentősen átlag felett fogyasztó magyar családi házak tulajdonosai gyakorlatilag már augusztustól németországi árakkal nézhetnek szembe.
Új illetéket építenek be Németországban a földgáz árába az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségekkel küzdő szolgáltatók támogatására, a szabály októberben lép életbe, az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz – jelentették be hétfőn.
Az új szabályt azért kell alkalmazni, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait, az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. A fogyasztókkal kötött szerződések viszont kötik a szolgáltatókat, vagyis nem emelhetnekb azonnal árat pusztán azért, mert a piacon drágábban tudják beszerezni a gázt, mint korábban. A jogszabály szerint a gázimport jelentős csökkenése által közvetlenül érintett importőröknek kompenzáció jár a kiesett mennyiség pótlását szolgáló beszerzésekből fakadó többletköltségek egy részéért, feltéve, hogy a kiesett importról szóló szerződéseket 2022. május 1-je előtt kötötték.
A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt. A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban a többletköltségeket.
A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.
Habeck: Ez az üzleti modell megbukott
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a szolidaritás jelentőségét emelte ki a gázbeszerzési illetékről tartott berlini tájékoztatóján, aláhúzva: súlyos társadalmi feszültségeket okozna, ha csak az orosz szállítások visszafogását megszenvedő szolgáltatók ügyfeleinek kellene viselniük a magasabb importárból adódó terheket. Hozzátette, hogy az illeték összege változhat, akár tovább is emelkedhet, ha az orosz fél még kevésbé teljesíti szerződéses szállítási kötelezettségeit.
Kiemelte: az illetéket azért kellett bevezetni, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „megbízhatatlan üzleti partner”. Ugyanakkor a szállítások visszafogása azt is jelenti, hogy fordulatra van szükség. Németország az „olcsó orosz gázra” építette üzleti modelljét, így függő viszonyba került egy olyan államfővel, aki nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog előírásait, és „a liberális demokrácia esküdt ellensége”. „Ez az üzleti modell megbukott” – jelentette ki a Zöldek politikusa.
A német sajtóban ismertetett számítások szerint az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós plusz terhet jelent, havonta 40 eurós (jelen árfolyamon körülbelül 16 ezer forint) többletköltséggel kell számolniuk.
Németországban júniusban már így is 60 százalékkal voltak magasabbak a gázárak az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban az alacsony jövedelemből élőket hozta nehéz helyzetbe. Szeptemberben a munkanélküli segélyből élők erre hivatkozva kapnak 200 eurós plusz támogatást, valamint a gyermeket nevelő családok is 100 eurós külön juttatást, és minden foglakoztatott 300 eurós energiatámogatásra jogosult – ezt nem kapják meg automatikusan sem a nyugdíjasok, sem a felsőoktatásban tanulók, de mivel akár rövid ideig tartó foglalkoztatás után is lehet ezt a támogatást igényelni, a mellékállásban dolgozó nyugdíjasok és egyetemisták is igényelhetik, akkor is, ha nagyon keveset dolgoztak.
Mindezek egyszeri juttatások. Hosszú távon adócsökkentési csomagot is bejelentett a szövetségi pénzügyminiszter, Christian Lindner (FDP), ezt azonban még nem fogadták el.
Év végén, jövő év elején emelkedhet a gázár
Az energiaárak emelkedését ősszel, illetve 2022 végén és 2023 elején fogják várhatóan igazán megérezni a német háztartások – a hosszú távra, fix tarifákkal kötött szerződések lejártakor, a szerződés meghosszabbítása során már emelhetnek árat a szolgáltatók. Ez alapján komoly áremelkedéssel kell számolnia a fogyasztóknak Németországban, ahol a háztartások közel fele gázzal fűt.
Azt, hogy pontosan mekkora gázszámlákkal kellene ebben az esetben számolni, nehéz kikalkulálni. A Die Zeit hetilap által készített kalkulátor naponta frissül, a piaci árakat követve számolja ki a gázszámla feltételezhető összegét, és több szempontból is érdekes lehet a magyar fogyasztóknak. A magyar kormány által meghatározott átlagfogyasztás – évi 1700 köbméter – Németországban átlagosan egy 121 négyzetméteres lakóterület fogyasztásánk felel meg. Egy 92 négyzetméteres lakás átlagos éves gázigénye átlagban 1300 köbméter körül alakul.
Az átlag természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehetséges nagy szórás a lakások között az alapján, hogy családi házról vagy lakásról van szó, és főleg az épület energiahatékonysága alapján. A Fűtési Tükör című, a co2online közhasznú szervezet által évente kiadott kutatás és adatelemzés legutóbbi kiadása szerint a különbség egy 1970 előtt épült és egy 2002 után épült lakás fűtési költségei között gázfűtés esetén átlagosan mintegy 60 százalékos.
A Die Zeit kalkulátora megmutatja a nem csekély áremelkedést is, amellyel a piaci árak alapján számolni kellene Németországban. Egy 150 négyzetméteres ingatlan esetén 496 euró (198 ezer forint) lenne beavatkozás nélkül, piaci áron a havi gázszámla, egy ekkora otthon esetén 2100 köbméteres átlagos éves fogyasztással számolnak. Száz négyzetméterre, vagyis az átlagos lakásméretre 1400 köbméter éves fogyasztással számolva 331 eurós havi gázszámla jön ki – 236 euróval több, mint tavaly – ami 132 ezer forintnak felel meg.
Magyarországon ősztől azoknak kell körülbelül ekkora összeget fizetnie a gázért – a megmaradt rezsicsökkentést is beleszámolva – akiknek eddig 30 ezer forintot valamivel meghaladó havi gázátalányt kellett fizetnie. Többnyire a rosszul szigetelt, nagyobb alapterületű családi házak tartoznak ebbe a kategóriába, ahol a fogyasztás elérheti, de akár meg is haladhatja az évi 3000 köbmétert.
Az alacsonyabb keresetűek Németországban is nehezen fogják tudni kigazdálkodni a piaci gázárat. A sajtóban már eddig is sok szó esett arról, hogy már az eddigi gáz-és áramáremelkedés is nagy nehézségeket okoz elsősorban a szociális juttatásokból élőknek, nyugdíjasoknak, az egyetemistáknak és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek és általában véve az alacsony keresetűeknek.
A nettó átlagkereset gyermekek után járó adókedvezmény nélkül 2000 eurót (800 ezer forint) tesz ki Németországban. míg a magyar nettó átlagkereset a KSH adatai szerint 1000 euró alatt van (375 ezer forint).
Közben hétfő reggel bejelentették, hogy a tározók töltöttsége 76,11 százalékos. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
