Látszólag lengyel diplomáciai „nyomásra” a minap Lengyelországot követően Varsó mellett Berlin – majd további államok – is jelezte, Leopard harckocsikat küldenek Ukrajna számára. A bejelentést követően az Egyesült Államok is közölte, ők saját fejlesztésű, a Leopard mellett a világ talán egyik legjobb harckocsijának számító Abrams páncélosokkal segítik Kijev harcát Oroszországgal szemben.
Lengyelország már eddig is a GDP 2,5 százalékát fordította honvédelemre, amelyet az idei évben 4 százalékra tornáznak fel; ezzel talán a NATO-ban Varsó költi a legtöbbet a GDP-arányosan fegyverkezésre, hadügyi dolgokra, megelőzve az Egyesült Államokat is. „Azt látni kell, hogy a lengyel hadsereg modernizációja, a fegyverkezés nem újkeletű, nem a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború váltotta ki. Lengyelország már a Krím 2014-es oroszok általi annektálása óta nagyon komoly haderőfejlesztésben van, amelyet Ukrajna orosz inváziója kétségkívül felgyorsított az elmúlt év során” – mondta la Magyar Hang Reptér című külpolitikai háttérműsorában Mitrovits Miklós.
A NKE polonista főmunkatársának összegzése szerint Lengyelország az elmúlt egy évben összességében mintegy 35-40 milliárd zlotyinyi, azaz mintegy 2800-3200 milliárd forintnyi segítséget nyújtott Ukrajnának. A támogatások részben kormányzati, önkormányzati forrásokból származtak, ám a civil szféra, a magánszemélyek is szép számmal hozzájárultak ehhez. Ugyan tudjuk, hogy Lengyelország nagyobb állam Magyarországnál, de mégis, ha párhuzamot hozunk, akkor azt látjuk, ez az összeg nagyjából háromszor annyi, mint amennyit a magyar kormány a 2023-as költségvetésben a rezsicsökkentésre szánt, egyúttal a 2023-as magyar költségvetés főösszegének a 7,5 százaléka. Mitrovits Miklós szerint ami a diplomáciában látszik, az egyértelműen arra mutat, hogy Lengyelország súlya, hangja megnőtt. Már nem feltétlenül hunyászkodnak meg, a Leopard-ügyön is jól érezhető volt, amikor is Varsó keményen beleállt a dologba Berlinnel.
A magyar-lengyel kapcsolatok a szakértő szerint nem javultak, és tavaly kora tavasz óta amolyan befagyott állapotba kerültek. A helyzetet nehezíti, hogy a lengyel politikusokat óvatosságra inti a hazai közvélemény, amely túlnyomó többségében kiáll Ukrajna mellett, és őket támogatják Oroszországgal szemben. Ebben a történelmi múlt miatt is markáns „oroszellenes” lengyel hangulatban egy lengyel politikusnak a saját véleményén, tapasztalatain, jó kapcsolatain túl azzal is számolnia kell, hogy vajon mit szólnak odahaza, ha találkozna egy magyar politikussal – miután Magyarországot most „oroszbarátként” tartják számon a lengyelek.
Mivel az orosz-ukrán háborúról minden politikai erő szinte hasonlóan – ukránbartáként – gondolkodik, az idén októberben esedékes lengyelországi parlamenti választásokat leginkább az fogja befolyásolni, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) vezette nemzeti-konzervatív kormánykoalíciónak sikerül-e lehívnia a Lengyelországnak járó uniós forrásokat.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg, lejjebb pedig a podcast változatot is megtalálja.
