Orbán Viktor minden bizonnyal azért jelölte ismét az esélytelen Várhelyi Olivért az uniós biztosi tisztségre, hogy kitérhessen Ursula von der Leyen kérése elől, amely szerint egy női és egy férfi jelöltet vár minden olyan miniszterelnöktől, aki nem a régi biztossal szeretne újrázni. A kormányfőnek is tisztában kell lennie ugyanis azzal, hogy annak a jelöltnek, aki lehülyézte az európai parlamenti képviselő-társait, akit azzal vádolnak, hogy nem az unió, hanem Orbán Viktor politikáját képviseli, akinek a palesztin segélyek felfüggesztésével kapcsolatos kijelentéseit az Európai Bizottságnak kellett korrigálni, azt a jelöltet nagyon kis eséllyel fogja elfogadni az Európai Parlament – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő.
Az egykori szlovéniai nagykövet elmondta, ugyan Ursula von der Leyen terjeszti elő a jelölteket, és ő dönt arról, hogy melyik tárcát adja nekik, az Európai Bizottságot – benne a biztosokkal – az Európai Parlament szavazza meg. Hogy elkerüljék az egész bizottság bukását a szavazáson, a szokásjog szerint az adott szakterület bizottsága hallgatja meg a jelölteket, és dönt arról, hogy alkalmasnak találja-e a biztost az adott tisztség betöltésére. Ha nem, akkor két lehetőség van: új jelöltet kérnek a jelölő miniszterelnöktől, vagy más területet kap a biztos, ha egyébként alkalmasnak találták a biztosi tisztségre.
Várhelyi is járhat úgy, mint 2019-ben Trócsányi
Az előbbi eset fordult elő, amikor 2019-ben a parlamenti szakbizottság nem fogadta el Trócsányi László jelölését. Akkori hírek szerint az EP jogi szakbizottsága több tényező miatt is összeférhetetlennek tartotta a biztosi tisztséggel Trócsányi korábbi tevékenységét. A szakbizottsági vélemény alapján a korábbi igazságügyi miniszternek egyértelmű és összetett kapcsolata volt a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával. Alkalmatlanságot jelentő körülményként értékelte a bizottság orosz kapcsolatait, különösen hogy az amerikai kormány kérésének dacára Oroszországnak adott ki Magyarország két orosz fegyverkereskedőt. Azt is nehezményezték, hogy igazságügyi miniszterként szerepet játszott abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott, végül pedig, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda társtulajdonosát személyes tanácsadójának nevezte ki a minisztériumban, miközben még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt a cégben. Ezt követően került képbe, és kapta meg a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosi tisztséget Várhelyi Olivér.
Kovács László korábbi biztosnak sem volt szerencséje az Európai Parlamenttel. Neki José Manuel Barroso bizottsági elnök az energetikai tárcát szánta, az EP szakbizottság azonban nem tartotta alkalmasnak a tisztségre, így miután Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ragaszkodott a személyéhez, a sokkal kisebb súlyú adóügyi biztosi posztot kapta meg. Hasonlóképpen járt 2014-ben Navracsics Tibor. Neki eredetileg a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és uniós polgársági területet szánta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, az EP illetékes szakbizottsága azonban úgy foglalt állást, hogy a magyar jelölt alkalmas ugyan EU-biztosnak, ám a konkrét portfólióra nem. Ezért Juncker az uniós polgárság területet áttette a görög belügyi EU-biztos illetékességébe, Navracsics által felügyelt területet pedig kibővítette a sportügyekkel.
Kit jelölhet Orbán, ha Várhelyi kiesik
– Ha Várhelyi Olivér személyét valóban elutasítja az Európai Parlament – ami szinte borítékolható – akkor Orbánnak sikerült kikerülni a kettős jelölést, vagyis, hogy egy férfi és egy női jelöltet terjesszen elő, mert ekkor már csak egy új nevet vár a bizottsági elnök. Jó eséllyel vagy Győri Enikő, aki 2019 óta a Fidesz európai parlamenti képviselője, vagy Bóka János, európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős miniszter lehet az új jelölt. Az azonban biztos, hogy az igen fajsúlyos szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosi tisztséget nem kapja meg Magyarország. Nemcsak azért, mert nem szokásos, hogy ugyanazon ország két ciklusban is ugyanazt a területet vigye, hanem mert Várhelyi Olivér személy szerint is nagyon népszerűtlen a bizottságban, illetve az Európai Parlamentben, továbbá mert amióta Orbán Viktor átvette az uniós elnökséget, sorra fordítja maga és az ország ellen a vezető uniós tisztségviselőket. Különösen az Európai Parlamentben nőtt egyébként is jelentős ellentábora – fejtegette az egykori nagykövet.
Orbán politikája nagy teher a jelölteknek
Balázs Péter, volt külügyminiszter szerint Várhelyi Olivér jó szakember, így attól nem nagyon kell tartania, hogy szakmai alkalmatlanság miatt bukik a biztosi meghallgatáson. Ám az előfordulhat, hogy kellemetlen politikai jellegű kérdéseket tesznek fel, és az is, hogy éppen politikai okokból nem kapja meg a szakbizottság bizalmát. Ilyen már korábban is előfordult. – Persze a bizottsági vélemény nem kötelezi annak elnökét, akár ragaszkodhat is Várhelyi Olivér személyhez. Ez esetben azonban azt kockáztatja, hogy az egész bizottság elbukik a szavazáson. Éppen ezért a személyeket illetően előzetesen mindig informális egyeztetés zajlik, hogy ne szülessen kellemetlen meglepetés a szavazáskor. Amennyiben Ursula von der Leyen új jelöltet kér Orbán Viktortól, annak is szembe kell nézni azzal a politikai teherrel, amit a magyar miniszterelnök bel- és külpolitikája jelent.
A biztosi tisztségek elosztásáról, illetve az Európai Bizottság megválasztásáról szóló menetrendről Szent-Iványi István elmondta, Ursula von der Leyen augusztus végéig várja a kormányfőktől a biztosjelölteket, szeptemberben és október elején zajlanak a szakbizottsági meghallgatások, és november elsejéig kell szavazni az Európai Parlamentnek az Európai Bizottságról, mert ekkor lép hivatalba a testület.
– Visszatérve Várhelyi Olivér jelölésére, azért is provokatív ez a lépés Ursula von der Leyennel szemben, mert 2019-ben Orbán Viktor felé kinyújtott kézként lehetett értékelni, hogy egy kifejezetten hangsúlyos biztosi tisztséget kapott Magyarország, amit a bizottsági elnök elleni plakátkampánnyal „hálált meg” a magyar kormányfő, illetve mert Gál Kinga a Patrióták Európáért frakció nevében nyolc pontban részletezte, miért is elfogadhatatlan számukra az újraválasztott Ursula von der Leyen – fejtegette a korábbi nagykövet.
