Forradalom és szabadságharc a Duna jobb partján, és a német ajkú polgárság szerepe az 1848–49-es eseményekben.
Kultúra
A Carmina Burana megszakítása okozta felháborodás elterelte a figyelmet egy sokkal nagyobb problémáról, az operaházi dolgozók helyzetéről.
Szembesítések és szembesülések során jutunk egyre mélyebbre a párkapcsolati, a házastársi és az apai pokolban – a Lavinát, Ruben Östlund mesterművét állították színpadra a Belvárosi Színházban.
Ezelőtt 85 évvel a maradék Csehországot, 80 éve pedig Magyarországot szállták meg a németek. A hasonlóságokat és a különbségeket vizsgáltuk.
1985. március 15-én rendszerellenes verset ragasztott ki a hatvani Petőfi-szoborra Rusai László, akit ezért, és más „felforgató” tevékenységekért börtönbe zártak, majd kényszergyógykezelésre ítéltek, melynek során elektrosokkal is kezelték. Az ő történetét mutatjuk be.
A producer olyan visszajelzéseket kapott, hogy a vetítéseken „spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet”.
A rendszerváltás egyik meghatározó pillanata volt 1989-ben a március 15-i tömegdemonstráció. Egy kép anatómiája.
Az Angyalbőrben és a Família Kft. rendezője 77 évet élt.
A Most vagy soha az lett, aminek szánták: tisztes középszer, akciójelenetekkel tűzdelt kalandfilm, ami nem tesz hozzá sem a Petőfi-képünkhöz, sem a magyar filmművészethez.
Nyolcvanöt éves korában elhunyt a Kő hull apadó kútba és a Hollóidő Kossuth-díjas írója. Rá emlékezünk.
A Kő hull apadó kútba szerzője 86 éves volt.
A kormányfő viszont szerinte nem szokott parancsolni, csak kér. De mi lesz az Iparművészetivel? Kéri-e L. Simon László tanácsát? Demeter Szilárdot kérdeztük.
A világ hatalmai a Föld kiterjesztéseként kezelik, de ez hatalmas hiba egy most megjelent könyv szerint.
Az univerzumot felépítő mikrovilágot magyarázó legjobb elméletünk testközelből.
A Magyarországon forgatott Jorgosz Lantimosz-film számos díjat bezsebelt, Mihalek Zsuzsa munkáját is elismerték.