Milyen hatással voltak a női művészek a XX. század elejének művészetére? Ezt vizsgálja a Hagyományok Háza új kiállítása.
Kultúra
A 81 éves korában elhunyt Czakóra mindig is a derű, játékos lendület volt jellemző. Hasonlít ebben költőtársára, Péntek Imrére.
A minisztert a közmédia műsorvezetője húzta csőbe, de a Nemzeti Múzeum alapítóját így sem ártott volna eltalálni, ha már róla neveznek el holdingot. Azóta kivágták a műsorból ezeket a részeket.
Két debütáló magyar játékfilmet néztünk, mindkettő a színészi játék miatt marad emlékezetes. A Lefkovicsék gyászolnak és az Árni miatt is érdemes moziba ülni.
Kiderült az is, valóban Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Fel lehet-e fűzni egyetlen erős ötletre egy egész filmet?
A Gyűrűk Ura vége igen pontos leírása egy hajdanvolt szép, elsősorban agrárország oligarchikus zsarnokságba züllesztésének, sőt a természeti adottságok tudatos rombolásának. Fontos kérdése, hogyan szabaduljanak meg a korrupt rezsimtől, és állítsák vissza a természet védelmét.
A zsinati elnökségről lemondott Balog Zoltán sorsa sok szempontból emlékeztet Péter Jánoséra, aki szintén az „állam embereként” válhatott püspökké 1949-ben. A kialakult botrány nyomán Péter János működését, bukását, miniszteri szerepvállalását vizsgáltuk meg.
Bebizonyosodott, hogy az a gondolkodás, amit én képviselek és a világról gondolok, annak itt nincs létjogosultsága – mondta.
Balsai Móni az életközepi válságról, „három forintból összehozott” dolgokról és a nők szerepéről. Interjú!
Nőkre cserélték a férfiakat, így mentenék meg a True Detective-sorozatot – de félő, hogy az emancipáció helyett a haszonszerzés elve diktál.
A Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze hosszú betegség után, életének 82. évében halt meg.
Áfra János költő kultúrharcról, akkumulátorgyárakról, Csernobilról és Omlás című új kötetéről. Interjú!
Fájdalmas, útkereső verseket találunk Mechiat Zina első kötetében, mely persze még hordozza magán a gyermekbetegségeket, további kibontakozást vetít előre.
Boross Martin filmje, a Nyersanyag a fogalmatlan jóemberkedés kegyetlen kritikája. Szembesít azzal, hogy a segítő szándékában biztos értelmiség milyen sokat tud rontani az amúgy sem rózsás helyzeten.