A Fidesz és kvázi-ellenzéke közös színielőadásának a célja a status quo megőrzése volt, amelytől az egyiknek az uralma, a másiknak a fennmaradása függ.
Az előválasztás nem a győzelem záloga, hanem a vereségé lett. Ennek oka az eredetileg életképes eszmének a fokozatos megpuccsolása volt, amelyet a választási győzelemre eleve esélytelen ellenzéki pártok a saját pozícióik megtartása és megerősítése érdekében hajtottak végre.
Nem a kormány idő előtti bukására kell készülni, hanem dolgozni. Kitartóan és elmélyülten. A munka pedig nem egyenlő a kormány szidalmazásával, és a választók várakozásainak alaptalan gerjesztésével – írta.
A kormányoldal mindenfajta fenyegetés, küldöncökkel való üzengetés nélkül is kellően be tud fűteni az ellenzéknek.
Miközben április 3-a után nyalogatják sebeiket az ellenzéki pártok vezetői és képviselői, akár rá is szánhatnák magukat, hogy megírják és kommunikálják a tusványosi beszédben (is) elhangzott világmagyarázat alternatíváját.
Vajon mit vált ki a kormánypárti szavazókból egy válságidőszak? Tolhatja-e őket az eddigi radikális kormányzati kommunikáció a szélsőjobb irányába?
Rá fog dőlni a hatalomra mindaz, amit tizenkét év alatt felépített. • Ki feküdne le pénzért egy ótvaros sejkkel? Interjú Kübekháza polgármesterével!
Mégis, ki a fene menne el népszavazni valami homályos jogi uniós izére, miközben a saját életében azon morfondíroz, hogy ezt a csekket fizesse be, vagy azt a tegnapról mára még méregdrágább kenyeret tegye a gyerekek elé?
Egyelőre azonban csak azokat veszítették el, akiknek szavazatát megnyerték a választás előtti osztogatással.
Az elégedetlenség minden ellenkező híresztelés dacára, kizárólag akkor válik politikai tényezővé (esetleg csak akkor tudatosul), ha megpillantjuk a megszokott nyomorúságból kivezető utat. Akkor egyszeriben tűrhetetlenné válik, amit odáig békén tűrtünk.
Ezért várhatóan nem lesz határozatképes.
Ha Orbán Viktor rendszere már csak a mozgásterét korlátozó tényezőt, nem nyitott pénzcsapot lát az unióban, elszánhatja magát, hogy kivezesse az országot.
A magyar ember itt áll megint, mint akit átdobtak a palánkon; milyen jól jönne most az a tengernyi pénz, amit a felelőtlen kormányzás értelmetlenül elszórt, vagy amit a korrupciós felárral eltüntettek az utóbbi évtizedben!
Tudható, ki kell hát mondani: Orbán Viktort nem egy „sokszínű”, 7-8 szereplőből álló, civilekkel tarkított választási szövetség, hanem a szó minden értelmében politikai erővel bíró, szervezett párt és a körülötte kialakuló mozgalom győzi majd le.
„Lenyomtak minket a pályáról, és most mindenki keresi a saját útját”. Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, miért nem vesznek részt a tiltakozásban, miért nem szervezkednek most közösen.