A kínai Csang-o–6 (Holdistennő–1 vagy Chang’e–6) Hold-küldetés űrkapszulája visszatért a Földre, fedélzetén a Hold túlsó oldaláról hozott kőzetmintákkal. Ez az első alkalom, hogy bármilyen ember alkotta űreszköz bármit is hazahozott a kísérőbolygónk Földdel ellentétes oldaláról. A Hold saját tengelye körüli forgása és Föld körüli keringése azt eredményezi, hogy az égitestnek mindig csak az egyik oldala néz felénk. Ezt a területet szokás (volt) „sötét” oldalnak is nevezni, de ez persze butaság, hiszen azt az oldalt ugyanúgy süti a Nap, mint a számunkra ismerősebb felet, így az is ugyanolyan gyakran van megvilágítva. A Csang-o–6 gyomrában őrzött kőzetminták esetleg hozzásegíthetnek minket a Hold és a Föld keletkezésének jobb megértéséhez, de a küldetésnek legalább ekkora geopolitikai és propagandafunkciója van Kína számára: jelentős siker az ország egyre ambiciózusabb űrhajózási erőfeszítései sorában, amelyek révén meg akarják nyerni az Egyesült Államokkal indult újabb űrversenyt.
53 napig (pontosan 52 napig 20 óráig és 39 percig) tartott a Chang’e-6 küldetése, és egészen gördülékenyen zajlott minden.
17 évvel ezelőtt kezdődtek a kínai holdra szállások (eddig kizárólag automatákkal, bár valószínűleg az emberes küldetés sem várat már sokat magára), és eddig szinte problémamentesen sikerült mindet végrehajtani, eltérően a magáncégek által indított szondák sorozatos kudarcaival.
1935,3 gramm kőzetmintát gyűjtött a Chang’e-6 leszállóegysége lapátban végződő robotkarjával. Eközben a leszállóegységből egy guruló robot (rover) is kigördült.
8350 kilogramm volt a szonda teljes tömege az indításkor. Május 3-án lőtték fel egy Hosszú Menetelés-5 rakéta fedélzetén, majd a leszállóegység június 1-én szállt le a Holdra. A mindagyűjtést befejezve két nappal később szállt fel a visszatérő egység a szonda talapzatát kilövőállásként használva. Ez az egység június 6-án dokkolt a Hold körül keringő egységbe, ami ezután visszatért a Földre.
3200 kilogramm volt a leszállóegység tömege, míg a belőle felemelkedő felszállóegységé nagyjából 700 kilogramm.
537 kilométer széles az Apollo-kráter, amelynek déli részén landolt a Chang’e-6, a Hold túlsó oldalának déli féltekén. A kutatók abban reménykednek, hogy a gyűjtött kőzetminták között megtalálják majd a krátert kialakító aszteroida becsapódásakor kilökődött holdköpeny (a kéreg alatti réteg) anyagait is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/27. számában jelent meg július 5-én.
