Üdvözli az abortuszszabályozás megváltozatását Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője és elnökhelyettese, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter rendeletével a Mi Hazánk javaslatát vette át a kormány. A női jogokkal is foglalkozó Patent Egyesület szerint viszont a nők megalázásán kívül semmilyen eredményt nem lehet várni a módosítástól.
Dúró Dóra: Nem csak egy sejtcsomó
Miniszteri rendeletben változtatott a terhesség megszakításához szükséges kérőlapon Pintér Sándor belügyminiszter. Mostantól az állapotos nőknek be kell majd mutatniuk egy olyan szülész-nőgyógyász által kiállított leletet, amely dokumentum azt rögzíti, hogy a várandós nő számára az egészségügyi szolgáltató „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.”
– Hosszú évek küzdelme után végre megvalósult: a Mi Hazánk javaslatát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk, hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával. Ennyi mindenkinek jár. Erről szól a 29/2022-es számú BM-rendelet – írta Facebook-oldalán Dúró Dóra.
A politikus ismét kifejtette azt a nézetét, hogy a magzati élet egyenértékű bárki máséval. Arról is írt ugyanakkor: a rendelet nem jelent szigorítást, csupán „tájékoztatást a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor”, valamint kifejtette, hogy a terhességmegszakítás „nem fogamzásgátlás, élő emberről van szó, ráadásul az anyát is rendkívüli módon megviseli, az ő testi-lelki egészségét is brutálisan károsítja, így elmondható, hogy a nőket is sérti az abortusz.”
Utalt arra is, hogy nem tartja „érinthetetlennek” az 1992-es abortuszszabályozást, vagyis nem zárna ki további szigorítást sem – Ezzel a lépéssel az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt életpárti elmozdulás, megdöntve egy sok évtizedes tabut: nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, ha keresztény országról beszélünk – írta a politikus.
Az abortuszon áteső nők megalázása
A Momentum részéről Halász Noémi, a Momentum Szegedi Helyi Szervezetének alelnöke, a Momentum nőügyi munkacsoportjának egyik vezetője reagált: – Az abortusz egy nagyon megosztó téma, azonban semmiképpen sem a szigorítás, tiltás a megoldás. A mostani lépés a fidesz szerint nem szigorítás egyébként, hanem tájékoztatás. Azzal, hogy az abortuszt szigorítják, nem a vágyott és szeretett gyermekek száma fog nőni, hanem az illegális abortuszba belehaló nőké, a meggyilkolt csecsemőké és az elhanyagolt, bántalmazott gyerekeké – írta a politikus, aki tart a szabályozás további szigorításától.
Szerinte ahhoz, hogy az abortuszok száma csökkenjen, többek között az kellene, hogy „normális megélhetés legyen biztosítva az embereknek, legyen megfelelő szexuális felvilágosítás az iskolákban, a fogamzásgátló eszközök mindenképpen a mostaninál olcsóbban legyenek elérhetőek, a családtervezés fogalmát mint olyan, meg kell ismertetni az emberekkel”.
– Ennek a felesleges és értelmetlen eljárásnak egyetlen célja van: az abortuszon áteső nők megalázása – kommentálta a rendeletet a közösségi médiában a főleg nők és gyermekek elleni erőszak áldozatait segítő Patent (A Patriarchátust Ellenzők Társasága) egyesület. Szerintük a kormány „évek óta nyirbálja a mostanihoz hasonló, alattomos módon a nők reprodukciós jogait”. Ide sorolják többek között műtétnél sokkal kíméletesebb abortusztabletta forgalmazásának betiltását. – Mindeközben folyamatos az abortusz- és nőellenes hangulatkeltés – gondoljunk csak a két évvel ezelőtt, részben magyar kezdeményezésre felállított abortuszellenes koalícióra vagy a köztársasági elnök abortuszellenes kommunikációjára – írta az egyesület.
Szerintük a mostani lépés egyetlen valódi motivációja a nőgyűlölet. – Egy életet sem fognak „megvédeni” azzal, hogy az abortusz mellett döntő nőt a magzati szívhang meghallgatására kényszerítik. Nem ettől fog csökkenni az abortuszok száma, csak megalázzák és még nagyobb nyomás alá helyezik a nőket – írták.
Magukra hagyják az anyákat a babákkal?
A szabályozást kommentálta a Facebookon családon belüli erőszak áldozatait segítő Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány alapítója, Mérő Vera jogvédő is, aki vitatja a rendelet értelmét. – A magzati szívhang meghallgattatásának van valami célja a nők megfélemlítésén, kínzásán és önrendelkezésének fenyegetésén kívül? – tette fel a kérdést Mérő a döntéshozóknak. Úgy véli: ki kell mondani, hogy érzelmi zsarolásról van szó, ha viszont ennek hatására egy nő meggondolja magát, újabb kérdések vetődnek fel:
–Készen van már a koncepció arra, hogy hogyan segítik abban, hogy a körülményei, ami miatt úgy döntött, hogy nem tudja vállalni a terhességet, megváltozzanak? Nem fog hátrányba kerülni a munka világában, mert már készülnek az erős törvények, amik garantálják ezt? Nem fog elszegényedni, ha már eleve kevés van? Segítséget kap a biztos lakhatás megoldásában, ha szükséges? Emelik a 12 éve változatlan családi pótlékot? A Gyes összegét is? Mindenhol hozzáférhető lesz helyben a gyermekorvos és a megfelelő szintű oktatás? Vagy simán csak közlik vele szülés után, hogy ha nem tudott megfelelő körülményeket teremteni, akkor haza se viheti a csecsemőt a kórházból? És utána mi lesz? A gyerekkel, kedves illetékesek, mert egy gyerek a születése után még igen sokáig védelemre és gondoskodásra szorul, nemcsak az anyja hasában – sorolta a bejegyzésében.
A magyar abortuszszabályozás a liberálisabbak közé tartozik, hiszen a terhességmegszakítást válsághelyzetre hivatkozva, tájékoztatás és gondolkodás után bárki kérheti. És bár a rendszerváltás óta voltak viták, komolyabb politikai szándék sosem volt arra, hogy szigorítsák az abortusz szabályait. Ez már az 1992-es magzatvédelmi törvény elfogadásakor sem merült fel reális lehetőségként. Pedig ekkor viszonylag nagy politikai vita volt a kérdésről, és volt képviselete Magyarországon a liberális és a mostaninál sokkal konzervatívabb álláspontoknak is.
Az abortuszok száma azóta folyamatosan csökken Magyarországon, összhangban az európai trendekkel. Az abortusz széles körű elfogadottsága ugyanakkor állandónak tűnik. Egy 2021-es Ipsos-felmérés szerint a magyar lakosság 59 százaléka szerint minden nőnek joga van bármikor megszakítania nem kívánt terhességét, 20 százalékuk szerint pedig bizonyos körülmények között kell ezt engedélyezni. A megkérdezettek négy százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem szabad engedélyezni az abortuszt, 8 százalék szerint pedig csak akkor szabad lehetőséget biztosítani rá, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti. Egy 2019 végén készült Medián-felmérés szerint a népesség 66 százaléka nem szigorítana a meglévő szabályozáson, és csak 29 százalékuk igen.
DK: Mikorra várható a következő szigorítás?
Követeljük, hogy árulják el, milyen további abortuszszigorításra készülnek Orbánék! – írta közleményében Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a belügyminiszter előzetes egyeztetés nélkül módostotta a rendeletet, szerinte a módosítás "szélsőjobboldali ihletésű" – A nemzetközi gyakorlatban szinte mindenütt ez volt az abortusz betiltásának egyik első lépése, mivel aki nem kezdi el időben a folyamatot, kicsúszhat az abortusz időkorlátjából, ami a terhesség 12. hetéig engedélyezett – írta a politikus.
A DK a közlemény szerint azonnali magyarázatot vár a kormánytól arra, hogy "miért kezdett abortusz-szigorításba a Fidesz, és mikorra várható a következő szigorítás?". Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, hogyan hozhatnak meg egy ilyen súlyos döntést egy miniszteri rendeletben, a parlament megkérdezése nélkül. – Ez nem a szívhangról szól, ez a döntés arról szól, hogy még egy papírt kelljen beszerezni, és abortuszra várók csússzanak ki az időből – áll a DK közleményében
Arról, hogy milyen viták vezettek a mostani abortuszszabályozáshoz, és hogy mit gondolnak erről a kérdésről ma a pártok, itt írtunk:
