Egymillió embert oltottak be itthon az orosz vakcinával, amelyet azonban egyelőre alig valahol fogadnak el az EU-ban. Az uniós gyógyszerügynökség ugyanis még nem hozott döntést róla, bár a vizsgálat már zajlik. Mindez alaposan megnehezíti az utazást.
Ausztria múlt héten bejelentette, hogy a keleti vakcinák után nem jár majd a helyi védettségi igazolvány. Néhány nappal később azonban visszakoztak, a kínai Sinopharm vakcináját mégis legitimnek ismerik el, így csak az orosz Szputnyik V maradt hoppon. Miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyezte a kínai oltóanyag vészhelyzeti alkalmazását, az EU-tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott vakcinákat ismerik el, hanem a Sinopharm termékét is.
Az orosz védőoltás ügyében egyelőre sem a WHO, sem az EMA nem hozott döntést. Ez Magyarország szempontjából azért rendkívül kellemetlen, mert itthon összesen 1 millió ember kapja meg a Szputnyikot, és az általánosan érvényes európai szabályozás hiányában nekik jelenleg több nehézséggel kell szembenézniük, mint azoknak, akiket a többi nálunk is használt vakcina bármelyikével oltottak.
– Ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar oltásokat, Magyarország nem ismeri el egyoldalúan az adott országban beadott oltásokat, mert „ez a szuverenitás feladása lenne” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciáján hétfőn. Sok szempontból problémás kijelentésének egyik legérdekesebb következménye az lenne, ha Magyarország egyetlen EU-s ország állampolgárát sem ismerné el beoltottnak, hiszen a nálunk használt Szputnyikot sehol sem fogadják el egyelőre.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök szamárságnak, kormányának több tagja pedig a „balliberálisok vakcinaellenességének” nevezte a hírt, mely szerint a keleti vakcinákkal beoltottak nem utazhatnak külföldre, a nyári szezonhoz közelítve mégis úgy tűnik, hogy az orosz védőoltás 1 millió embert hátrányos helyzetbe hoz. Magyarország eddig nyolc országgal állapodott meg a védettség kölcsönös elfogadásáról, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt megígérte, hogy a legtöbb olyan országgal megegyeznek majd, ahová a magyarok nyaralni járnak. Csakhogy alig két hét múlva június, és eddig a világ közel 200 országa közül 8 fogadja el a magyar védettséget, és azok sem mind feltétel nélkül.
Az EMA ígérete szerint június elejére döntés születik Szputnyik V-ről, jelenleg a gyártási körülményeket vizsgálják a szervezet szakemberei. Emiatt azonban nem feltétlenül lélegezhetünk fel itthon, hiszen ahogy Guido Rasi, az EMA korábbi igazgatója a Politicónak elmondta, az ügynökség csak abban az esetben fogadja el az orosz vakcinát, ha mindent tökéletesen rendben találnak. Kételyek ugyanakkor akadnak szép számmal.
Az idézett cikkben a brazil hatóságok döntésére hivatkoznak, a dél-amerikai ország ugyanis visszautasította a Szputnyikot, mert a szakértőik szerint nem áll rendelkezésükre megfelelő információ az oltóanyag biztonságáról, minőségéről, hatékonyságáról, és ez túl nagy kockázatokat rejt magában. A legsúlyosabb érvük, hogy a vektor típusú Szputnyik vakcinában egy adenovírus a genetikai információ szállítója, és ez szerintük súlyos rendellenességeket okozhat. Oroszország válaszul rágalmazási pert helyezett kilátásba, később pedig hangsúlyozták, Brazília még nem mondott le teljesen a vakcináról.
A nyilvánvaló politikai szempontok mellett a tudományos aggályok sem segítik a Szputnyik helyzetét. Bár a gyártó már februárban közzétette a 3-as fázisú klinikai tesztek eredményét a The Lancet című tekintélyes orvosi szaklapban, részben eloszlatva az év eleji kétségeket, az elmúlt hetekben azonban újabb problémák merültek fel. Május 12-én ugyancsak a Lancet hasábjain több neves tudós komoly kritikát fogalmazott meg, levelükben a hiányos adatközlés mellett a klinikai vizsgálatok ellentmondásaira is felhívták a figyelmet.
Florian Naudet francia professzor szerint a három klinikai fázis eredményei meglepően hasonlítanak egymásra, és ezt a gyanús egyezést egyelőre nem magyarázta meg az orosz gyártó. A lap ugyanakkor olyan tudósokat is idéz, akik szerint a kétségek ellenére a Szputnyik kiváló vakcina, amelynek hatékonysága a nyugati oltásokéval vetekszik.
Kora tavasszal még úgy nézett ki, számos európai ország él az oroszok által felkínált lehetőséggel, és vásárol a Szputnyikból, sőt több esetben még a gyártás is felmerült. Angela Merkel német kancellár is az orosz védőoltás minél előbbi elfogadásáról beszélt, a német egészségügyi miniszter, Jens Spahn pedig azt mondta, nemzeti szinten kell gondoskodni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz oltóanyag beszerzéséről, ha az Európai Unió nem lép. Áprilisra azonban nagyot fordult a világ: a németek előbb bejelentették, hogy mindenképpen megvárják az EMA-t a Szputnyik elfogadásával, Jens Spahn a múlt héten pedig már külön hangsúlyozta, hogy az orosz vakcinával oltottaknak karanténba kell menniük, miután belépnek Németországba.
A vakcina legnagyobb rajongója egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egy videokonferencián úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik annyira hatásos, mint a Kalasnyikov gépkarabély.
Ez azonban sajnos nem segít azokon a magyar állampolgárokon, akik kötelező tesztelés és karantén nélkül utaznának külföldre. Egyelőre ugyanis a Szputnyik V az itthon (is) használt védőoltások közül az egyetlen, amellyel erre nincs lehetőségük.
