Novák Katalin lemondása után a Magyar Hang megkérdezte Róna Péter közgazdászt, aki az ellenzék államfőjelöltje volt 2022-ben, hogy mi a véleménye a történtekről.
– Úgy gondolom, ez volt az egyetlen elfogadható lépés, hiszen olyan erkölcsi botlásról van szó, amelyet másként – például bocsánatkéréssel – nem nagyon lehetett volna helyrehozni – mondta Róna Péter, aki jelenleg a Jobbik listavezetője az Európai Parlamenti választásokon. Szerinte feltétlenül meg kell említeni, hogy a miniszterelnöknek a történtekre való reakciója semmiképpen sem megfelelő válasz. „Orbán Viktor ugyanis az Alaptörvénynek a kiskorúak védelmében kezdeményezett módosításával csak elkeni az alapvető problémát. A köztársasági elnök tavalyi döntése ugyanis nem következhetett volna be, ha nem egy pártnak lett volna elkötelezve, hanem valóban a nemzet egységét testesítette volna meg. Az ugyanis, hogy 2022-ben egyedül a Fidesz-frakció szavazatainak köszönhetően került pozícióba a köztársasági elnök, egyfajta elköteleződést is jelent a párt felé” – fogalmazott Róna Péter.
A volt államfőjelölt szerint a napokban napvilágra került eset, illetve a hasonló szituációk „ezért nem a kiskorúak védelmében javasolt változtatással – amely természetesen üdvözlendő – kerülhetők el. A probléma gyökerét azzal lehetett volna kezelni, ha Orbán Viktor a köztársasági elnök választásának módját javasolta volna megváltoztatni. Azaz a jelenlegi, parlament általi választás helyett a közvetlen, azaz a nép általi államfőválasztásra tett volna javaslatot. Ebben az esetben az elnök ugyanis nem függene senkitől, egyetlen párttól sem, és befolyásoktól mentesen tudna eleget tenni a tisztségével járó kötelezettségeknek. Egyébként az Európai Unió tagországainak döntő többségében is ez a szokás, mert az elnök csak így tudja megtestesíteni a nemzet egységét, hiszen a nemzetnek felel tevékenységéért, nem egyik vagy másik pártnak.”
Az unióban jellemzően közvetlen az államfőválasztás
– Az európai gyakorlathoz képest súlytalan magyar köztársasági elnök parlamenti megválasztása az előző rendszer maradványának, azaz inkább kuriózumnak tekinthető, mint európai gyakorlatnak. Az uniós köztársaságok döntő többségében ugyanis közvetlen államfőválasztás van, azaz a nép szavaz a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnök személyéről. Különösen azért számít a magyar gyakorlat kivételnek, mert nálunk egykamarás az Országgyűlés, miközben más országokban, ahol a parlament választja az államfőt, inkább kétkamarás a tisztelt ház – mondta Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász még pénteken a Magyar Hangnak.
Hozzátette, azért is furcsa a magyar szabályozás, mert amíg az európai országok döntő többségében vannak komoly tisztségek, amelyekben az államfőnek vannak jogosítványai, addig nálunk szinte az összes fontos tisztség betöltéséről a parlament dönt. Így a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, az alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az ombudsmant az Országgyűlés választja meg. – Éppen ezért úgy gondolom, a köztársasági elnök egy pecsét ebben a folyamatban, hiszen nem ő viseli a politikai felelősséget. Ezt mutatja, hogy végső soron az Országgyűlés dönt, a köztársasági elnök pedig kinevezi a megválasztott személyt az adott tisztségre – fejtegette az alkotmányjogász.
„Orbán bábját nem követheti egy másik a pozícióban”
Róna Péter a közvetlen államfőválasztással kapcsolatos véleményével nincs egyedül, Novák Katalin lemondása után az ellenzéki pártok többsége is ezt sürgette (illetve már napokkal ezelőtt is). Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának feje indoklásképp azt írta, hogy „Magyarország három legutóbbi köztársasági elnökéről is Orbán Viktor döntött. Kettő még a hivatali ideje lejárta előtt megbukott, a harmadik pedig csak súlytalan aláírógépként működött, egy pillanatig sem betöltve a köztársasági elnök valós szerepét.” Ezért aztán kezdeményezik, hogy az emberek döntsenek. „Az ehhez szükséges javaslatot benyújtjuk a parlamenthez, a közvetlen köztársaságielnök-választás költségeinek minimalizálásáért pedig azt javasoljuk, hogy ez a választás is június 9-én, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokkal egy időben legyen. Ezzel párhuzamosan pedig aláírásgyűjtést is indítunk a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett, hogy minél több magyar ember támogatását szerezzük meg” – írta.
„Elég volt abból, hogy a Fidesz elnöke, Orbán Viktor saját hűséges pártkatonáit ülteti az egyik legfontosabb főméltóság tisztségébe, a köztársasági elnöki székbe. Követeljük, hogy köztársaságielnök-jelöltek közvetlenül mérettessék meg magukat. Bízunk benne, hogy Orbán ugyanolyan rekordsebességgel jelenti be az Alaptörvény-módosítást ebben a kérdésben is, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Novák Katalin segítségére sietett, mindhiába” – olvashatjuk a Jobbik közleményében. A Momentum politikusai a Sándor-palota elé meghirdetett tüntetésen mondták el véleményüket. Bedő Dávid országggyűlési képviselő elmondta: a Momentum kezdeményezi a közvetlen államfőválasztást, mert a Fidesz által jelölt köztársasági elnökök sorra megbuknak – morálisan és politikailag is.
Az MSZP szerint helyre kell állítani a köztársasági elnöki intézmény tényleges funkcióját, azt, hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. „Orbán bábját nem követheti egy másik a pozícióban” – írták, ehhez pedig álláspontjuk szerint közvetlen köztársaságielnök-választásra van szükség. Hozzátették: Novák és Varga után Orbánnak is vállalnia kell a felelősséget. – A Mindenki Magyarországa Néppárt és a magyar emberek nevében követeljük, hogy Novák Katalin köztársasági elnök utódját ne a Fidesz, hanem a nép válassza meg. Azt is követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra az összes Fidesz-kegyelemben részesített bűnöző nevét, és a kormány fordítson az eddigieknél nagyobb figyelmet a szociális és gyermekvédelmi területre – írta a Márki-Zay Péter nevében kiadott közleményében a párt.
