Magyarország a járvány elleni védekezés kapcsán a legsikeresebb országok között van – mondta el többször Orbán Viktor miniszterelnök, és ezt hangsúlyozta a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Felvezetőjében azt is elmondta, hogy a járvány számai Európában mindenhol emelkednek, és ezzel kezdi szokásos tájékoztatóit Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Az állításokban van ugyan igazság, de ahogy a magyar siker, úgy az általánosan tomboló járvány is magyarázatra szorul.
Magyarország a járvány első hulláma alatt egyértelműen sikerrel küzdött meg a vírussal, amely a közösségben alig terjedt, igaz, a szociális intézményekben kialakult gócok miatt sok idős ember esett a betegség áldozatául. Júliustól kezdve alig regisztráltak új fertőzötteket, augusztus végén azonban ismét felerősödött a járvány, és hamarosan a tavaszi rekordokat jócskán megdöntve ezer fölé ugrott a napi új megbetegedések száma. Mindezt úgy, hogy európai összehasonlításban nagyon kevés teszt készül itthon, vagyis vélhetően jóval többen kapják el a vírust, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.
Orbán Viktor miniszterelnök, és a nyomában minden állami megszólaló a járványügyi nemzeti konzultációra hivatkozik, amely szerint az emberek azt szeretnék, hogy az ország ne zárjon be újra, vagyis a fertőzés miatt ne álljon le a gazdaság. A kormány stratégiája megváltozott tehát, immár nem a vírus feltartóztatása a cél, hanem az, hogy a gazdaság működése mellett minél kevesebb áldozatot szedjen a járvány. – Bármilyen borzasztóan hangzik, a siker mércéje a halálos áldozatok száma – mondta Gulyás Gergely csütörtökön. A miniszter, ismét csak Orbán Viktort ismételve, arról beszélt, hogy e tekintetben Magyarország a legsikeresebb országok között van. – Kelet-Európa sokkal jobban teljesít, mint a nyugat-európai országok, és hazánk a régió átlagát hozza – tette hozzá.
Az elmúlt egy hét adatait figyelembe véve azonban nem feltétlenül beszélhetünk magyar sikerről. Októberben eddig összesen 133 ember hunyt el a fertőzés miatt, ez jóval magasabb szám, mint a legrosszabb tavaszi héten. Riasztó adat továbbá, hogy egy nap alatt rengetegen kerültek kórházba: 148-cal emelkedett az ápolásra szorult betegek száma csütörtökre. Mivel ez az aktuális állapotra utal, az elhunytak és a gyógyultak számát is beleveszi a hivatalos tájékoztató oldal, ami azt jelenti, hogy összesen közel 200 ember került kórházba egy nap alatt, ami szintén rekordmagas szám.
Szakemberek korábban figyelmeztettek, hogy tragikus helyzet állhat elő, ha a kormány nem változtat a stratégiáján. A naponta elvégzett vizsgálatokon belül nagyon magas a pozitív esetek aránya, jellemzően 8 és 14 százalék között, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azt jelenti, hogy az országban kontrollálatlanul terjed a vírus (ajánlásuk szerint 5 százalék alatt kellene tartani). A fertőzés a fiatalok köréből újra eljutott az idősekhez, ahogy azt Müller Cecília többször is elismerte, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.
A tesztelés tekintetében, mint arról többször írtunk, tehát egyáltalán nem állunk jól, így pedig a napi új megbetegedések számát is fenntartásokkal kell kezelnünk, hiszen csak a magyar egészségügy kapacitásának határáig képesek kimutatni a betegeket, és ahogy látjuk, a járvány jelenleg jócskán meghaladja azt. Vagyis ha annyit tesztelnének, mint Románia, Ausztria, vagy Csehország, másfélszer, kétszer, vagy akár háromszor ennyit, akkor lényegesen több, akár 2-3 ezres napi új fertőzött sem lenne meglepő. Ennek fényében hiába beszél Müller Cecília arról, hogy 1 körül van a vírus reprodukció rátája, vagyis 100 ember átlagban csak kicsivel több mint 100 embernek tudja továbbadni a fertőzést, az elégtelen mennyiségű teszt miatt ez legjobb esetben is csak találgatásnak tűnik.
Mindezzel a kormány nem foglalkozik, az operatív törzs az erre vonatkozó kérdésekre hetek óta nem válaszol, és Gulyás Gergely is folyamatosan kitért a kevés tesztre vonatkozó kérdések elől a kormányinfón. A sikert számukra a halálos áldozatok alacsony száma jelenti. Csakhogy ez csupán a tavaszi adatokkal együtt, a járvány kitörése óta eltelt időszakra érvényes, a második hullámban, különösen ami az elmúlt hetet illeti, már közel sem ilyen jó a helyzet.
Gulyás Gergely Nyugat-Európát hozta fel példaként, ám ha az októberi adatokat nézzük, egymillió lakosra vetítve csupán Spanyolország előzi meg hazánkat a halálozások számában, de az októberben amúgy nagyon magas számokat produkáló Franciaroszágot, Olaszországot, Hollandiát, Portugáliát is előzzük, az északi országokkal pedig már nem is érdemes összevetni a magyar arányokat. Az Our World in Data adatai alapján egymillió lakosra Spanyolországban 2,5-2,9 elhunyt jutott október 1-je óta. Franciaországban és Belgiumban 1, Portugáliában és Hollandiában 0,8, Ausztriában 0,4, míg Olaszországban 0,3 körül, Magyarországon viszont 1,2 és 1,6 között mozgott ez a szám. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy Kelet-Európa sokkal jobban védekezik, mint a nyugati régió, a számok azonban ezt a kijelentését sem támasztják alá. Csehország, Románia, és Ukrajna lényegesen rosszabb adatokat produkál, Horvátország, Bulgária és Lengyelország nagyjából a nyugati arányokat hozza, Szlovákiában és Szlovéniában jobb a helyzet, de Németországban és a skandináv államokban még így is sokkal kevesebben halnak meg. Régiónk legsikeresebb országának egyelőre Szerbia bizonyul, ahol arányaiban tizedannyi ember esik a járvány áldozatául, mint nálunk.
Érdemes újra és újra felidézni a miniszterelnök Ausztriáról mondott szavait, amelyek szerint nyugati szomszédunk laboratóriumként működik, ami ott történik, arra előrejelzésként is tekinthetünk, és ha valamit jól csinálnak, érdemes átvenni. Ausztriában arányaiban naponta kétszer annyi tesztet végeztek októberben, mint nálunk, és az elmúlt két napban ismét sok új fertőzöttet találtak – 700 és 1200 között volt az új megbetegedések száma –, de egy hét alatt csupán 36-an hunytak el. Vagyis negyedannyian, mint Magyarországon.
Ha elszakadunk a járvány egész éves statisztikáitól, és az elmúlt egy-két hét adatait vesszük alapul, a hazai helyzet közel sem tűnik olyan kedvezőnek, mint ahogy azt Orbán Viktor, Gulyás Gergely, vagy Müller Cecília igyekszik bebizonyítani.
