Elindult a Fővárosi Lakásügynökség: a budapesti lakástulajdonosok az önkormányzat által vállalt lakbérgaranciát és bérbeadással járó feladatok átvállalását tarthatják vonzónak, a bérlők pedig a piacinál alacsonyabb árat értékelhetik az ajánlatban. A főváros márciusban útjára indított közhasznú lakáskezelő szervezete az Utcáról Lakásba! Egyesület és a szombathelyi önkormányzat tapasztalataira támaszkodik. Egyelőre ingatlankezelést ajánlanak az üresen álló lakások tulajdonosainak, később a jelenleg lakhatatlan vagy nem lakáscélú épületeket hasznosítanának lakhatási célra.
A Fővárosi Lakásügynökség olyan üresen álló fővárosi ingatlanokat ad bérbe, amelyeknek a tulajdonosai igénybe szeretnék venni az önkormányzat lakáskezelő szolgáltatását. Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke és a Fővárosi Lakásügynökség igazgatója rögtön felhívja a figyelmet: gyakori félreértés, hogy a lakásokat felajánló tulajdonosok abba egyeznének bele, hogy alacsonyabb áron bocsátják rendelkezésére az ingatlanaikat. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a házkezelői szolgáltatás és a garanciavállalás fejében egyeznek bele a piaci árnál 15 százalékkal alacsonyabb bérleti díjba. – Nem szívességet kérünk a tulajdonosoktól, ez egy üzleti ajánlat: a tulajdonosok a házkezelés díjával csökkentett lakbért kapják kézhez, cserébe a főváros garanciát vállal a lakbérfizetésre és a bérbeadással járó kockázatokra is – mondja Kovács Vera. A házkezelésbe beletartozik a bérbeadással kapcsolatos teendők nagy részének vagy egészének átvállalása, és az is vonzó lehet a tulajdonosok számára, hogy a főváros lakbérgaranciát vállal, vagyis a tulajdonos akkor sem veszít, ha a bérlő késik vagy elmarad a kifizetéssel – ilyen esetben ezt a kérdést a lakásügynökség rendezi le. A főváros ezen túl 15 százalékos támogatást ad a bérleti díjhoz, így a bérlők a piaci ár 70 százalékáért juthatnak lakáshoz.
Kovács Vera arról számol be, hogy bérlői részről már most nagy a túljelentkezés, a jelentkezők összetétele pedig nagyon vegyes: fiatalok, családosok, rászorulók és fővárosi dolgozók is érdeklődnek a lehetőség iránt. Hozzáteszi: egyelőre azoknak tudnak segíteni, akik képesek a piaci ár 70 százalékának megfelelő bérleti díj megfizetésére – ez nem mindenkire igaz. A mostaninál nagyobb támogatást a tervek szerint európai uniós forrásokból nyújthat majd a főváros az érdeklődőknek. Az első közel három hónapban több mint 150 tulajdonos jelentkezett a Fővárosi Lakásügynökségnél, és 11-en el is fogadták az ügynökség árajánlatát. Az egyesület társelnöke azt is elmondja, hogy egyelőre olyanok jelentkezését várják, akik beköltözhető állapotban lévő lakással rendelkeznek, de később, a megfelelő házkezelési és üzemeltetési tapasztalatok birtokában szeretnének majd felújítandó vagy intenzívebb karbantartásra szoruló lakásokkal is foglalkozni. Az ügynökség elindításakor az Utcáról Lakásba! Egyesület és a szombathelyi önkormányzat tapasztalataira támaszkodtak.
– Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a legkevésbé jellemző probléma, hogy a bérlők tartozásokat halmoznának fel, inkább a tulajdonosoknak vannak néha túlzó elvárásai a házkezelési tevékenységgel kapcsolatban – fejti ki Kovács Vera. Elmondása szerint a kiadók számára nem mindig világos, hogy például a parketta kopása és a hasonló, rendeltetésszerű használatból eredő károk őket terhelik, nem pedig a bérlőt vagy a házkezelőt, és a tulajdonos köteles cserélni a meghibásodott beépített berendezéseket, például a kazánt vagy a szellőztetőt is. – Sokszor olyan javításokat sem vállalnak, amelyek a lakástörvény alapján a tulajdonos feladatai – fogalmaz. A garanciavállalás mechanikai sérülésekre, például törésekre, karcolásokra vonatkozik, amelyeket a bérlő okozott.
Mindennek ellenére az egyesület panaszmentesen kezel lakásokat, némelyiket már 2015 óta – Kovács Vera azt mondja, ez is mutatja, hogy ha reálisak az elvárások, akkor azoknak a házkezelők meg tudnak felelni, és összességében vonzó lehet a tulajdonosok számára, hogy nem kell foglalkozniuk az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos feladatokkal. Ennek is köszönhető, hogy már közvetlenül a Fővárosi Lakásügynökség indulása után sok jelentkezés érkezett. Azt is hozzáteszi: mindez jó példát is jelent a magyarországi bérlakáspiacon, ahol gyakori, hogy a tulajdonosok az adófizetési kötelezettség megkerülésével adják ki az ingatlanjaikat. Azok számára, akik erre törekszenek, az adóelkerülés szándéka érv lehet az ellen, hogy önkormányzati kezelésbe adják az ingatlant – ebben az esetben ugyanis mindenképpen adót kell fizetniük. De Kovács Vera aláhúzza: hiba lenne a trükközést egyfajta piaci adottságként kezelni, az adófizetés ugyanis nem választható lehetőség, hanem kötelezettség, ezért örül, hogy a hozzájuk jelentkező tulajdonosok jogkövető magatartásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérlakáspiacon ez a mentalitás erősödjön.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/25. számában, a Budai Hang-mellékletben jelent meg június 21-én.
